Múlt héten is szép emelkedést produkáltak a kriptók, azóta még fel is gyorsult az áremelkedés: a bitcoin 23 ezer, az ethereum 1650 dollárig emelkedett. Persze ezek az értékek még mindig csak az egykori csúcsár harmadát teszik ki, de a nemrég elért mélypontokhoz viszonyítva mégiscsak 40 százalék körüli az emelkedés mértéke.

Csapda vagy trend?

Ilyenkor mindig az a fő kérdés, hogy csak egy egészséges korrekció zajlik a nagy emelkedés után, vagy a fundamentumokban is van olyan változás, ami indokolja a tartós emelkedést. A befektetési eszközöknél hosszabb távon ugyanis mindig megjelennek a fundamentumok az áralakulásban, sőt, egyenesen azok lesznek a meghatározó tényezők. A részvénypiacon többek között a cégek nyereségessége, a fizetett osztalék, a kötvénypiacon az adott kötvény kamata mellett a piaci hozamszint, és még lehetne sorolni.

A kriptodevizáknál eddig annyiban volt jelentős eltérés, hogy a fundamentumokat nem lehetett igazán azonosítani, csak vélelmezni. Persze mondhatjuk azt is, hogy nem  befektetési eszközöknek tekintjük őket, hanem ahogy a nevük is jelzi, devizáknak, melyeket nem jegybankok bocsátanak ki, hanem decentralizáltak, de hát úgy tűnik, a deviza-szerep nem terjedt el széles körben: a többség befektetés gyanánt veszi, és várja az árfolyamemelkedést.

Fundamentumok

Nézzük ezek után a fundamentumokat, melyeket kevesen tudnak olyan jól összefoglalni, mint Warren Buffett, az immár sok évtizedes tapasztalattal rendelkező befektetési guru. Nemrég azt nyilatkozta, hogy ha 25 dollárért odaadnák neki a világ összes bitcoinját, akkor sem kellene neki. Ez elég erős kijelentés, és Buffett meg szokta fontolni mit mond, így érdemes megnézni, hogy is értette ezt. Leginkább arra próbált ezzel utalni, hogy

korlátlannak tekinti a kockázatot, miközben nem számíthat az eszközből folyamatos jövedelemre.

Ez utóbbi a legfőbb érv, ami miatt problémásnak tartja a kriptodevizákat. A részvénytérsaságok dolgoznak és a cél, hogy profitot termeljenek, így a cég értéke növekedjen, és a növekmény egy részét osztalék vagy sajátrészvény-vásárlás formájában a részvényeseknek juttassák. A kötvények kamatot fizetnek, az ingatlanok bérbe adhatók, a termőföld megművelhető. A kriptodevizák azonban nem nyújtanak semmit, értéküket a vásárlók számára kizárólag a bizalom adja, hogy valaki másnak majd drágábban el tudják adni, persze jegybanki devizában, leginkább dollárban számolva.

Pénzfunkció

Nézzük ezek után, funkcionálhatnak-e pénzként a kriptodevizák. A pénz meghatározásnál a főbb funkciók: értékmérő szerep, azaz meghatározható legyen általa az egyes áruk és szolgáltatások értéke, emellett értékőrző, azaz a jövőben is felhasználható legyen vásárlásra, lehetőleg nem csökkenő értéken (ha kockázatmentes befektetésben elérhető az inflációnak megfelelő hozam, ez megvalósul), és alkalmas legyen számlavezetésre, különösen az elektronikus pénz korszakában.

Buffett szerint ezek a funkciók csak rendkívül korlátozottan alakultak ki: érdemben csak az illegális cselekményeknél tölt be pénzszerepet, mivel nem követhetők a jegybanki devizákkal szemben. Minden egyéb fizetési megoldásban csak úgy működik, hogy az aktuális, jegybanki devizához viszonyított árfolyamon számítja be az elfogadó, mint egykor nálunk a kárpótlási jegyet.

Szabadon szárnyaló képzelet

A guru szerint így sem a fundamentális befektetési, sem a pénzfunkciók nem jelentek meg, így nem változik a kriptodevizák megítélése. Szerinte a legtöbb ember számára misztikumuk jelenti a vonzerőt: nem értik, hogy tulajdonképpen mik ezek, és pont ez adja az izgalmukat. Nem értjük, éppen ezért bármit mögéjük tudunk képzelni, például azt, hogy az égbe megy az áruk, ahogy ez ráadásul korábban is történt.

Kevesebb pénz jut rá

A mostani emelkedésnél az egyetlen konkrétum, amit figyelembe tudunk venni, az a jegybanki pénzmennyiség változása. A deflációs években, majd a járvány alatt a nagy jegybankok óriási összegű fedezetlen pénzt bocsátottak a piacra eszközvásárlási programok formájában, ezek pedig a kockázatos eszközök felé vették az irányt, így szaladhatott fel a bitcoin is a sokszorosára. Most azonban a jegybankok már kivonják ezt a fedezetlen pénzt, még ha lassabban is, mint ahogy a piacra öntötték, így

kicsi a valószínűsége, hogy a járvány alatt látott hegymenethez mérhető jelenségre számíthatnánk a kriptopiacon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!