Július elsején hatályba lépett a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló rendelet, amelynek értelmében megjelent egy újabb adónem a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségeinél. Ez pedig egyszerűen annyit jelent, hogy néhány kivételtől eltekintve minden kamatjövedelmet 13 százalékos szocho terhel.
A kormány az intézkedéssel egyértelműen az állampapírokat kívánja népszerűsíteni, emellett céljuk lehet növelni az állami bevételeket a költségvetési egyensúly kialakítása érdekében.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet teljesen felforgatta a magyar megtakarítási piacot. A Bankszövetség szerint a szabály korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát, emellett versenytorzító hatású, valamint kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Nem teljesen szorítja ki ugyanakkor a befektetőket a magyar piacról, hiszen többek között az államkötvények, tartós befektetésből származó jövedelmek (tbsz) és az ingatlanalapok befektetési jegyei kivételt képeznek az új szabály alól.
A kormány biztos, ami biztos alapon nemcsak kiszabott egy újabb adónemet szinte mindenre, ami nem állampapír, hanem arra kötelezte a befektetési alapokban megtakarítókat, hogy a jövő hónaptól az eddiginél több állampapírt tartalmazzon a portfóliójuk. Ez pedig tovább csökkentette a befektetések hozamát, amelyek így több alapkezelőnél is a januári mélypontok alá estek vissza.
A lakossági befektetések terén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai tavaly ilyenkor még azt mutatták, hogy a tőzsdézés népszerűbb volt a magyarok körében, mint az állampapír-vásárlás. Mára ez a trend teljesen megfordult. Az első negyedéves tranzakciókat figyelve erősen megemelkedett a hazai állampapírok és befektetési jegyek iránti kereslet, de a devizabetétek, értékpapírok, biztosítási tartalékok is jelentős növekedést mutattak. Eközben a készpénz és a forint alapú folyószámla betétek jelentősen csökkentek.
Ezek az első negyedévre vonatkozó adatok, az áprilistól június közötti időszakban valószínűleg tovább emelkedett az állampapír-vásárlások száma, de a banki befektetések száma és a nem állami értékpapír-vásárlások száma is nagyot ugorhatott a kormány bejelentése után.
Ennyivel kevesebb pénz marad a befektetőknél
Július előtt csak a 15 százalékos kamatadót vetették ki, most pedig ehhez még hozzájön a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó, amelyet a kapott kamat, vagy a befektetés hozama után kell megfizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy a bruttó nyereséget az eddigi 15 százalék helyett 28 százalékos adókötelezettség terheli, tehát a hozamnak mindössze a 72 százalékát tudják megtartani a befektetők.
Nézzünk is néhány példát. A következő táblázatban 1 millió forintos lekötött betétekre mutatunk példákat. Becslésünkben 12 hónapos futamidővel számolunk.
| Befektetés összege | EBKM | Bruttó kamat | Nettó kamat (szocho előtt) | Nettó kamat (szocho után) | Különbség |
| 1 000 000 | 10,85% | 108 800 | 92 480 | 78 336 | -14 144 |
| 1 000 000 | 8,00% | 80 000 | 68 000 | 57 600 | -10 400 |
| 1 000 000 | 1,40% | 14 000 | 11 900 | 10 080 | -1 820 |
| 1 000 000 | 0,10% | 1 000 | 850 | 720 | -130 |
| (Adatok forintban, 12 hónapos futamidővel számolva) Forrás: Napi.hu becslés | |||||
Egymillió forintos befektetésnél egyéves lekötéssel számolva az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) mértékétől függően néhány száz forinttól akár többtízezerig is terjedhet a kamatveszteség. 10 milliós befektetésnél pedig akár több százezer forintot is elbukhat.
A még július elseje előtt megkötött befektetésekre nem vonatkozik az új szabály, ha azonban most tervezi befektetni a pénzét, akkor mindenképp számoljon a kamatadóval és szochóval, majd azután döntsön róla, hogy önnek mi a legjobb megtakarítási forma.
Vannak nyertesek is
Az állampapír-piacon tapasztalható hozamcsökkenés miatt a kötvényalapok árfolyama az egekbe szökött, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatbázisa szerint
- a rövid lejáratú kötvényalapok 6 hónapos hozama 8-10 százalékra emelkedett,
- míg a hosszú lejáratú kötvényalapok féléves hozama már 16 százalék körül mozog.
A pénzpiaci alapok hozama éves szinten mindeközben megközelíti a 15 százalékot.
A szocho bejelentésének hatására jelentős összegek áramlottak a pénzpiaci- és kötvényalapokba, hiszen mindenki próbálta még a nagyobb adófizetési kötelezettség előtt befektetni a pénzét. Az OTP Prémium Pénzpiaci alapba a múlt hónapban mintegy 100 milliárdnyi friss tőkebefektetés érkezett.
Az MBH Bank elemzői szerint a szocho fizetési kötelezettség miatt számos megtakarítási forma kerülhet hátrányba az állampapírokkal szemben. A bankok esetében a látra szóló betétekből az állampapírok irányába indulhat meg az elmozdulás, és a befektetési alapok esetében is átrendeződés várható. Várhatóan csökkenni fog a pénzpiaci és a rövid kötvényalapokba áramló befektetés azok körében, akik az adózási szempontokat tekintik elsődlegesnek, illetve főként a kötvény- és kötvénytúlsúlyos alapok keresletére lehet negatív hatással a szabályozás.
Az állampapírok a következő 1-2 évben még valószínűleg jól lehet keresni, de várhatóan középtávon visszatérhet a normális mederbe, ami pedig az inflációkövető értékpapírok kamatának mérséklődését is jelentheti.
- Aki tehát rövid távon (kevesebb, mint 3 év) fektetne be, annak érdemes most állampapírt venni,
- a hosszabb időszakra tervezők azonban nehezebb helyzetben vannak, hiszen szocho-mentesen már nem tudják befektetni pénzüket, legalábbis a veszélyhelyzet alatt semmiképp. A szociális hozzájárulási adóról szóló kormányrendelet ugyanis csak a veszélyhelyzet alatt van érvényben.
Leáldozóban a magyar gazdaság, az év második felében sem lesz jobb a helyzet
Gyengülő forint, kétszámjegyű infláció, csökkenő reálbérek és gazdasági recesszió – erre számít a GKI Gazdaságkutató Intézet az év második felében. A magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesését prognosztizálják, de nem tartják kizártnak az ennél nagyobb mértékű csökkenést sem. → RészletekTájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!