Nincs megállás, a szerdai tőzsdenapon kora délután 9 százalék feletti árfolyampluszban kereskednek a Magyar Telekom részvényeivel. A napon belüli maximum 1600 forint volt.

A forgalom is magas, mindez nem véletlen, a cég 163 milliárd forintos éves nettó profitról számolt be kedden a tőzsdezárás után. Emellett bejelentették, hogy a 2025-ös nyereség 190 milliárd körül alakulhat, ráadásul új osztalékpolitikát is meghirdettek, ami alapján az idei profit 60-100 százalékát, azaz akár a teljes összeget is szétoszthatják a tulajdonosok közt. Szerda délelőtt a menedzsment sajtótájékoztatón mutatta be a részleteket.

Kapcsolódó

Itt Daria Dodonova gazdasági vezérigazgató-helyettes az Economx kérdésére elmondta:

  1. Arra vonatkozóan nincs indikáció, hogy a részvényesi javadalmazás (osztalék + sajátrészvény vásárlások) milyen esetben lesz a nettó eredmény hatvan, nyolcvan, vagy akár 100 százaléka. Az igazgatóság javaslata (amiről a végleges szót a közgyűlés mondja ki) azon is múlik, hogy mennyire lesz erős, a menedzsment várakozásait felülmúló az adott évi eredmény. Tavaly például 163 milliárd forint lett az adózott profit, miközben a menedzsment „csak” 150 milliárd forintot jelzett előre. Ez tehát elég erős üzleti siker, ami lehetővé tette, hogy a 2024-es év után a lehető legmagasabb arányban, azaz 80 százalékban határozzák meg a részvényesek javadalmazását – fogalmazott Daria Dodonova. Itt még a régi osztalékpolitika volt érvényben, amely 60-80 százalék közötti kifizetést tett lehetővé. Hozzátette, a 2023-as év üzleti szempontból kevésbé volt sikeres, ezért azután csak 70 százalékos részvényesi juttatást tartottak indokoltnak. Egyébként arra is törekednek, hogy a részvényeseik évről évre nominálisan növekvő mértékű kifizetésben részesüljenek. 
  2. Rákérdeztünk arra is, ha a Telekom 2025. április 1-jén 3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, akkor a menedzsment idénre miért csak 1-3 százalékos árbevétel növekedést irányzott elő, ami túl konzervatív prognózisnak tűnik. Daria Dodonova elmondta: a 3,7 százalékos díjkorrekció csak az előfizetési díjakra vonatkozik, a Telekom egyéb bevételeire nem, így nem tekinthető a prognózis óvatosnak. 

Miért lett erős a negyedik negyedév?

A negyedik negyedévben a mobil bevételek 13,1 százalékkal 149 milliárd forintra nőttek, elsősorban az inflációkövető díjkorrekciónak köszönhetően. A vezetékes szegmens 12 százalékkal lépett előre és 81 milliárd forinttal járult hozzá az összbevételekhez.

Mindehhez a rendszerintegráció és az informatika 27 milliárdot tett hozzá. Összesen 256,5 milliárd forint volt a negyedik negyedév árbevétele, 12 százalékkal több, mint egy éve. Az egy felhasználóra jutó mobil bevétel pedig 16,6 százalékkal nőtt éves szinten. 

Jóval több pénzt kapnak a részvényesek

A menedzsment által javasolt 130 milliárd forintos részvényesi javadalmazás (osztalék+ saját részvény vásárlás) duplája az egy évvel korábbinak. Május 20-án fizeti ki az osztalékot a Telekom, részvényenként 100 forintot, vélhetően a közgyűlés megszavazza a javaslatot.

A 130 milliárd forint két részből áll össze:

  • 90,9 milliárd forint osztalékból (részvényenként 100 forint);
  • 39,1 milliárd forint részvény-visszavásárlásból (részvényenkénti hatása 43 forint).

Miért lehetett gáláns a társaság?

De mi tette lehetővé, hogy a tavalyi profit 80 százalékát, tehát az elvi maximumot  visszaoszthassa a részvényesek közt a társaság? Miró József, az Erste vezető elemzője mai jegyzetében ezt azzal magyarázza, hogy jelentősen, 336 milliárd forintra csökkent a Telekom nettó hitelállománya. Ezzel együtt úgy véli, hogy az idei évre vonatkozó 190 milliárd forintos profitvárakozás is visszafogott: idéntől megszűnik a Telekom extraprofit adó fizetési kötelezettsége, ami tavaly még 36,4 milliárd forint pluszköltséget jelentett a vállalatnak. 

Az elemzők szerint szintén jó hír, hogy a 2800 adótoronyból, antennából álló infrastruktúrát külön cégbe szervezi a Telekom. A leválasztott cég (amely lényegében az ingatlankezeléshez hasonló tevékenységet végezne) a telco szolgáltatóknál kiszámíthatóbb és stabilabb készpénztermelésre lenne képes, ezért az értékeltsége is magasabb lehet. Arról később dönt a Magyar Telekom, illetve a közgyűlés, hogy a leendő leválasztott céggel mit kezd, szóba került a részleges vagy a teljes eladás is. 

Kép: Economx

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!