Hideg zuhanyként érte a hír tegnap az amerikai befektetőket, miszerint a jegybank szerepét betöltő Fed az eddig várt négy helyett jövőre mindössze két kamatcsökkentésre készül. Annak ellenére, hogy a becsléseknek megfelelően 25 bázisponttal csökkentették a kamatot, a részvénypiacon éles eladási hullám bontakozott ki és az amerikai állampapírhozamok is meglódultak felfelé.
Ez beárnyékolta a Fed széles körben várt döntését, miszerint a harmadik egymást követő ülésen is csökkenti irányadó kamatlábát. A központi bank emelte a jövő évi várható inflációra vonatkozó előrejelzését, megnyitva az utat a korábban prognosztizáltnál magasabb kamatlábak előtt. Ráadásul Jerome Powell, a Fed elnökének szavai tovább rontották a hangulatot, ami érthető is. Powell kommentárjáról részletesebben itt olvashat.
Mert amint az a Bank of America legfrissebb alapkezelői felméréséből kiderült, alapvetően két ok hajtja felfelé hónapok óta a részvényárfolyamokat. Az egyik a Fedtől korábban várt folyamatos jövő évi kamatcsökkentések, a másik pedig a Donald Trumptól várt gazdaságpolitikai lépések, amelyek egyrészt a szigorúbb vámpolitikán, másrészt a csökkenő adókon és a dereguláción keresztül jótékonyan hathatnának az amerikai vállalatok eredményére. Most azonban mindkét szcenárió veszélybe került.
A vezető amerikai S&P 500-as részvényindex szerdán közel 3 százalékos csökkenéssel zárt, ami augusztus óta a legnagyobb egynapos esés, míg a technológiai részvényektől túlsúlyos Nasdaq 3,6 százalékkal esett. A rossz hangulat ma reggelre átragadt a nemzetközi tőzsdékre is, azonban azok jóval enyhébb lejtmenettel megúszták eddig a romló kilátásokat. A 600 legnagyobb európai részvény árfolyamát követő Europe Stoxx 600-as index például csütörtök koradélutánig alig 1,3 százalékot veszített értékéből.
A mérsékeltebb nemzetközi reakciók elemzők szerint jórészt annak voltak köszönhetők, hogy semelyik másik részvénypiacon sem alakult ki olyan túlfűtöttség, mint az amerikain. Az S&P 500-as részvényindex idén eddig még a tegnapi esést követően is 23 százalékkal emelkedett, míg a Nasdaq 29 százalékkal. Ehhez képest a Stoxx 600-as index alig 6,1 százalékos emelkedést volt képes január eleje óta összehozni.
Arról nem is beszélve, hogy az intézményi befektetők is a jelek szerint mostanra „all-in”-t mondtak az amerikai részvények irányába. Azok súlyát szinte sosem látott mértékűre emelték a portfóliókban, miközben készpénzállományukat veszélyesen alacsony szintre apasztották.
A Fed ma a grincs szerepét játszotta el
– mondta Jamie Cox, a richmondi Harris Financial Group ügyvezető partnere a Reutersnek.
Hitelességi problémák
Az amerikai államkötvények hozamai már az elmúlt hetekben is emelkedtek a Fed ülése előtt. Számos befektető ugyanis már nem is 25, hanem egyenesen 50 bázispontos vágást várt, és azt, hogy a jegybank ezzel be is fejezi a vágások sorozatát. Az egyik megkérdezett szakértő szerint a legnagyobb gond épp az volt, hogy a Fed gyakorlatilag nem is tudta megmagyarázni, egyáltalán miért csökkentették a kamatokat, ez pedig hitelességi problémákat jelez.
Korábban egyébként az volt a vélemény, hogy az amerikai tíz éves államkötvények hozamában a 4,5 százalék lehet az a szint, ami már értékeltségi problémákat okozhat a részvényeknél is. Ezt már tegnap átlépte, és van, aki szerint ez még csak a kezdet. Michael Mullaney, a Boston Partners globális piackutatási igazgatója úgy látja, a szint jövőre 5 százalékra ugorhat.
Eközben az amerikai részvények fundamentálisan kifejezetten drágának tekinthetők. Az LSEG Datastream adatai alapján az S&P 500-as index cégeinek várt eredményével számolva a mutató átlagosan árfolyam/nyereség (P/E) hányadosa mostanra elérte a 22-t, ami jóval meghaladja a hosszú távú átlagos 15,8-as értéket.
Tegnap volt az utolsó Fed-ülés Donald Trump jövő hónapban esedékes hivatalba lépése előtt. A befektetők arra készülnek, hogy a megválasztott amerikai elnök politikája javítja a gazdasági növekedést, de inflációt is okozhat, beleértve a kereskedelmi partnerekre kivetett vámok emelésére vonatkozó terveit, ami újabb kihívást jelent a Fed kamatcsökkentési képességére nézve.
A tegnapi esés ellenére az elemzők még mindig pozitívak a tőzsdével kapcsolatban. A gazdaság úgy tűnik, szilárd lábakon áll, és a vállalati nyereségek várhatóan több mint 10 százalékkal emelkednek jövőre. Jason Draho, a UBS Global Wealth Management amerikai eszközallokációs vezetője rámutatott: a Fed továbbra is lazítást jelez előre, ami pozitívan hat a részvényekre. A cég célára az S&P 500-as index jövő év végi értékére továbbra is 6600 pont, ami mintegy 12 százalékkal haladja meg a tegnapi záróértéket.
A probléma csak az, hogy az árak túl gyorsan, szinte megszakítások nélkül emelkedtek túl magasra. A részvénypiacon pedig a több évig tartó emelkedő trendeket is gyakran heves korrekciók kísérik. Technikai szemmel a 2022 ősze óta emelkedő trend még akkor se kerülne veszélybe, ha az index értéke a következő támasz szintig csökkenne nagyjából 5400 pont magasságában. Márpedig ez azt jelenti, hogy akár további, közel 10 százalékos esés is bekövetkezhetne a nélkül, hogy a ciklikus emelkedő trend veszélybe kerülne.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!