A koronavírus-járvány alatt a tőzsdék teljesítménye, különösen az Egyesült Államokban, szembemegy a logikával. Az összeomló kereslet visszaveti a beruházásokat és a foglalkoztatást, akkor mégis mi hajtja felfelé a részvényárfolyamokat? - teszi fel a kérdést Robert  J. Shiller Nobel-díjas közgazdász a Marketwatch-on megjelent írásában. A szakértő nemrég úgy nyilatkozott, hogy nagyon durva következményei lehetnek a járvány második hullámának.

Minél inkább eltérnek egymástól a gazdasági fundamentumok és a tőzsdei események, annál nagyobbnak tűnik a rejtély, hacsak azt nem a tömegpszichológiával, a nézetek, vélemények terjedésének jellemzőivel és a a járvány terjedésének dinamikájával próbálják magyarázni. Végső soron a részvénypiaci mozgások azon alapulnak, hogy a befektetők mit gondolnak arról, a többi befektető hogyan reagál a hírekre. Nem pedig azon, hogy milyenek a hírek önmagukban.

Kapcsolódó

Ennek oka, hogy a legtöbb embernek nincs lehetősége értékelni a gazdasági és tudományos hírek pontos hatásait. Ez különösen akkor igaz, amikor az új médiába vetett bizalom alacsony, s az emberek véleményét inkább az befolyásolja, hogy ismerőseik hogyan reagálnak a hírekre. Ez az értékelési folyamat ugyanakkor időt vesz igénybe, s emiatt lehetséges az, hogy a részvénypiacok nem azonnal és teljes mértékben reagálnak, ahogy az a hagyományos elméletek alapján elvárható lenne.

Egyes új hírek új trendet indítanak a piacon, azonban kérdéses, hogy ebből az úgynevezett "smart money" miért nem képes profitálni (smart moneynak, azaz okos pénznek nevezik a tőzsdei szakzsargonban az intézményi, profi befektetők által mozgatott pénzeket és tranzakcióikat, mivel feltételezik, hogy ők alaposabb megfontolások alapján hoznak befektetési döntéseket, mint az úgynevezett "dumb money", a szamár pénz, azaz a kisbefektetők - a szerk.)

Három fázison esett át a piac

Természetesen nehéz tudni, hogy adott pillanatban pontosan mi is okozza a tőzsdei mozgásokat, de utólag a rendelkezésére álló információk alapján ez már lehetséges - folytatja Shiller. A kirakósnak az Egyesült Államokban most három szakasza volt: ezek az S&P 500-as részvényindex 3 százalékos emelkedése a koronavírus-válság január 30-i kitörésétől február 19-ig; a 34 százalékos esés március 23-ig; és az azt követő 42 százalékos emelkedés mostanáig. Mind a három fázisnak szoros összefüggése volt a hírekkel.

Az első szakasz akkor kezdődött, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szintű közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett január 30-án. A következő 20 napon, az S&P 500-as index 3 százalékkal emelkedett és történelmi csúcsra jutott február 19-én. Vajon miért voltak hajlandóan a befektetők soha nem látott árak mellett is megvásárolni a részvényeket, amikor bejelentették egy globális tragédia lehetséges bekövetkezését? A kamatok nem estek ebben az időszakban. Miért nem jelezte előre a részvénypiac a közelgő recessziót eséssel, mielőtt a visszaesés elkezdődött volna?

Szokatlan esemény

Az egyik feltevés szerint azért, mert a világjárvány nem volt megszokott jelenség a befektetők számára. Emiatt a legtöbb befektető nem hitte el, hogy más befektetők és a fogyasztók törődni fognak a dologgal, mindaddig, amíg az árak esni nem kezdtek a hírekre adott reakcióként.

Az 1918-1920-as spanyolnátha-járvány óta nem volt ilyen irányú tapasztalat, s ez azt jelentette, hogy nem álltak rendelkezésre adatok a piaci hatások elemzéséhez. A 2020. január végi kínai lezárások csak marginális figyelmet kaptak a világsajtóban, s február 11-ig az új koronavírusnak még neve sem volt, amíg a WHO el nem keresztelte a betegséget Covid-19-nek.

A február 19-ét megelőző héten a világ figyelme még olyan problémák felé fordult, mint a globális felmelegedés, a tartós gazdasági stagnálás és a nagymértékű eladósodás. A Donald Trump amerikai elnök elleni impeachment eljárás, amely február 5-én zárult, még mindig uralta az amerikai közbeszédet, s a politikusok elég kontraproduktívnek érezhették egy hatalmas tragédiáról beszélni, amelynek bekövetkezése csak elméleti lehetőség volt.

A második szakasz az volt, amikor az S&P 500-as index február 19-től március 23-ig 34 százalékot zuhant. Olyan ütemben, amire utoljára az 1929-es tőzsdei összeomlás idején volt példa. Ekkor, február 19-én még csak viszonylag kevés Covid-19-el összefüggésbe hozott haláleset volt Kínán kívül. A befektetők gondolkodásmódját ebben az időszakban nem egy lehetséges forgatókönyv változtatta meg, hanem sok, egymással kapcsolatban álló lehetséges lefolyás konstellációja - véli Shiller.

Értelmet nyernek a hírek

Az új hírek közül voltak olyanok, amelyek egyenesen nonszensznek tűntek. Február 17-én említették először azt a rohamot, amelyet a hongkongi lakosság indított a vécépapírokért, s ez gyorsan elterjedt az interneten - viccként. Eközben a járvány terjedéséről szóló hírek egyre nemzetközibbek lettek. A WHO március 11-én világjárványnak minősítette a járványt, a pandémia szóra irányuló internetes keresések pedig a március 8-14. közötti tetőztek, a koronavírusra pedig a következő héten.

Úgy tűnik, a második fázisban az emberek megpróbálták megismerni ennek az új, különös jelenségnek az alapjait. A legtöbb embernek nem volt kapaszkodója ezzel kapcsolatban, nem szólva azokról, akik befolyásolhatják, merre mozduljanak az árak a piacon.

Ahogy a tőzsdei áresés folytatódott, egyre élénkebb történetek tűntek fel a várható nehézségekről és arról, milyen komoly gazdasági károkat okoznak a korlátozó intézkedések. Jöttek történetek a lezárás alatt lévő kínai terülteekről, hogy az emberek férgeket és kis halakat kellett gyűjteniük ahhoz, hogy legyen mit enniük. Olaszországból pedig arról érkeztek hírek, hogy az orvosoknak naponta el kellett dönteniük, melyik rászoruló beteg kaphat egyáltalán kezelést a szűkös kapacitások miatt. Eközben virágoztak azok elméletek, amelyek a kialakult helyzetet a harmincas évek nagy gazdasági válságához hasonlították.

A harmadik fázis elején, amikor az S&P 500-as index elkezdte 40 százalékos emelkedését, már "igazi" hírek érkeztek a fiskális és monetáris mentőcsomagokról. Március 23-án, amikor az irányadó (amerikai) kamatot már gyakorlatilag nullára vágták, a Fed bejelentett egy agresszív programot, amellyel új, innovatív hitelcsatornákat nyitott meg. Négy nappal később Trump elnök aláírta 2 billió dolláros gazdasági mentőcsomagról szóló törvényt (CARES), s ez agresszív költségvetési élénkítést ígért.

Mindkét intézkedés, és a többi országban meghozott hasonló intézkedések, úgy voltak bemutatva, hogy azok hasonlóak a 2008-2009-es nagy recesszió idején életbe léptetett intézkedésekhez, amelyeket egy egyenletes és azonnali jelentős részvény-áremelkedés követett. Az S&P 500-as részvényindex értéke a 2009 március 9-i mélypont óta ötszörösére emelkedett.

A mágikus szó a FOMO

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy mi szerepel a Fed tervében vagy a CARES-ben. Azonban a befektetőknek van egy friss példájuk arra, amikor az ilyen intézkedések láthatóan működtek.

Sztorik szólnak kisebb, de mégis jelentős piaci összeomlásokról, például 2018-ból. Sokat beszélnek az elszalasztott alkalmakról a mélyponton történt vásárlásokra, ezek sokakban keltették azt a benyomást, hogy piac már eleget esett 2020-ban. Ezen a ponton veszi át a hatalmat a FOMO (fear of missing out, azaz a lemaradástól való félelem), s ez erősíti a befektetők hitét abban, hogy biztonságos ismét beszállni.

Mindhárom szakaszban a tőzsde járvány alatti viselkedésében nyilvánvalóan látható a hírek hatása. Azonban az árfolyammozgások nem minden esetben azonnali és logikus válaszok ezekre a hírekre, sőt a legtöbbször nem azok - állapította meg Shiller.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!