Augusztus első napjaiban sokaknak úgy tűnt, hogy legalábbis gazdasági és tőzsdei értelemben vége a világnak: a részvényárak esni kezdtek, egy, a vártnál gyengébb amerikai munkaerőpiaci adatra recessziót, válságot kiáltottak, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lett a bűnbak, hogy túl sokáig húzza a kamatcsökkentési ciklus megkezdését.

Hisztérikus piac, megfontolt jegybankok

Eltelt egy hét, jött ezúttal egy kedvező munkaerőpiaci adat, a részvényárak többsége és az indexek felpattantak: senki nem gondol recesszióra, a Fedtől hirtelen senki nem vár mást, mint amit már amúgy is bejelentett, hogy szeptemberben megkezdje a kamatcsökkentési ciklust. Ilyenkor látszik, milyen lényeges, hogy a jegybankok sok adatot, sok folyamatot vizsgálnak, az összképet akarják látni, és nem hagyják maguk egy-egy adattól, és pláne rövid távú tömeghisztériától befolyásolni.

Kapcsolódó

A japán jegybank ügyes időzítése

De mi is történt összességében? Nyár elején-közepén elég nyilvánvaló volt, hogy rövid idő alatt túl sokat emelkedtek különösen az amerikai részvényindexek, ezen belül is elsősorban a vezető technológiai részvényekkel, köztük a mesterséges intelligenciához kapcsolódó chipgyártókkal. A legnagyobb emelkedést az Nvidia produkálta, miközben egyre inkább elhangzottak olyan vélemények, miszerint nagyon nehéz megítélni, hogy a cég jelenlegi hatalmas megrendelései fennmaradhatnak-e tartósan, így reális-e az árfolyamba további növekedést árazni.

A túlvett állapot eleve indokolt legalább egy korrekciót piacon, és ezt ügyesen ki is használta a japán jegybank arra, hogy nem túl nagy költséggel megfordítsa, de legalábbis megállítsa a japán jen gyengülő trendjét, amit a carry trade ügyletek, a jen rendkívül alacsony kamatszintjéből adódó spekulatív ügyletek okoztak. A legmegfelelőbb pillanatban dolláreladásokkal kissé felhúzta a jen, majd kamatot emelt, és ennek összesített lélektani hatása óriási volt: a jenhitelen alapuló carry trade ügyletek háromnegyedét néhány nap alatt lezárták.

Ez óriási esést hozott majdnem minden befektetési eszközben, hisz akiknek veszteséggel kellett zárniuk a spekulatív ügyleteket, más pozícióikat is zárni kellett, hogy a veszteséget fedezni tudják. A piaci résztvevők, de sok esetben még az elemzők, a nem érintett nagy pénzügyi intézmények esetében sem tudatosult rögtön, hogy miről van szó, ami megint csak azt jelzi, hogy milyen ügyesen járt el a japán jegybank. Ha nem így szervez és időzít, nem jelenik meg a félelem, és nem kezdik zárni a carry trade ügyleteket, sokkal többet kellett volna a jen erősítésére költeni, hogy kiváltsa a zárásokat.

Alig maradt hatás, megszűnt a túlhevültség

Ha megnézzük hogy az egész pánikszerű eladási hullámnak mennyi hatása maradt, az látszik, hogy a legfontosabb index, az S&P 500 ugyanott van, ahol június elején, így csak a legvadabb június-júliusi emelkedő szakaszt adta vissza. Hasonló a helyzet a legtöbb nagy technológiai cégnél is: az Apple is június szinten van, és így ismét a világ legnagyobb vállalata, mivel az őt átmenetileg megelőző Microsoft már júliusban erősebben visszaesett, a jenválság alatt viszont már nem sokat csökkent az ára.

Kép: Economx

Az Amazon mozgását a vártnál gyengébb második negyedéves eredmény befolyásolta, így július eleji csúcsához képest 15 százalékkal van lejjebb, miközben a Meta abszolút csúcsa közelében van a jó negyedéves eredmény hatására, az Alphabet (Google) pedig április-májusi szinten, de a benne lezajlott korrekció java még júliusban zajlott, az augusztus eleji összeomlás viszonylag kis éresést okozott.

A mániarészvény

Lássuk végül az Nvidiát, amely május végi értékre 105 dollárra esett vissza, de a 140 dolláros csúcshoz képest százalékosan lényegesen nagyobb a visszaesés, mint a többi papírnál, ami annak köszönhető, hogy júniusban és júliusban zajlott az igazán gyors emelkedés, ami talán nyugodtan a mánia-szakaszba sorolható a papír esetében.

Európa, hazai tőzsde

Az európai tőzsdék már korábban, hónapokkal ezelőtt elérték csúcsukat, az augusztus eleji zuhanás már nem volt jelentős, de ezt az is magyarázhatja, hogy a carry trade pozíciók nagy része jen hitelből vett dollárban denominált eszköz volt, és ezt a dollár az euróhoz képest jóval magasabb, 5,25-5,50 százalék közötti alapkamata indokolta. Ami a hazai piacot illeti: A BUX eleve nem esett sokat százalékosan, és mostanra annak felét is ledolgozta, így 72 ezer pontos értékével alig marad el a 74 ezer pontos csúcstól.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!