A négy nagy, a BUX indexben meghatározó súllyal bíró cég közül három kilátásai kifejezetten kedvezőnek tekinthetők az első negyedéves gyorsjelentések fényében - mondta Miró József az Erste Befektetési Zrt. vezető stratégája. Ha a cégek jövő évi nyereségére vonatkozó elemzői várakozásokkal számolunk, akkor a BUX index árazása legfeljebb átlagosnak tekinthető az elmúlt években megszokott szintekhez képest, akkor is, ha a mutató mindenkori csúcsa közelében tartózkodik. Azonban a nemzetközi piacokon egyáltalán nem ez a jellemző, a nagy tőzsdéken az árazások a korábban megszokott sávok tetején helyezkednek el, ehhez képest tehát a magyar részvények relatív lemaradásban vannak, így bőven lenne még hova drágulniuk - tette hozzá.

Mindez még akkor is igaz, ha az első negyedéves jelentésekben szereplő, illetve az azok megjelenése óta napvilágot látott pozitív információkra már reagáltak valamelyest a befektetők. Az idei első negyedévben a négy nagy cég, az OTP, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter együttesen 211 milliárd forintos nettó eredményt ért el. Ez nagyon sok, az Erste elemzőinek várakozásai 160 milliárd forint körül volt a tavalyi utolsó negyedéves 132 milliárd és a tavalyi első negyedéves mínusz 25 milliárd forint után.

Persze a nagy eredmény jórészt a két nagy cég, az OTP és a Mol kimutatásaiban szereplő rendkívüli tételeknek volt köszönhető, ahol az OTP esetében ez normalizálódást jelent, azonban ezeket leszámítva is kiemelkedően jó formát mutattak a Budapesti Értéktőzsde nagy kibocsátói.

A négyből csak egy cég tartogat bizonytalanságokat

A Mol számára nagyon kedvezően alakul a nemzetközi környezet, a finomítói marzsok javultak és javultak a petrolkémiai marzsok is, sőt, a gyorsjelentéssel nagyjából egyidőben lett világos, hogy mindkettő tovább javult a második negyedév elején. Bár a cég operatív eredménye valamelyest csökkent az előző év azonos időszakához képest, azonban az időközben bekövetkezett olajár emelkedésnek köszönhetően át lehetett értékelni a készleteket, s ez összességében masszív nettó eredményt hozott. Nem csoda, hogy a részvény árfolyama emelkedett a jelentés megjelenése óta, igaz nem kiemelkedően, mintegy 4.5 százalékkal.

A Mol 92,3 milliárd forintos nyereségéhez hasonló profitról számolt be az OTP is, a bankcsoport az első három hónapban 93,3 milliárd forintos nyereséget sikerült elérjen. Akárcsak a Mol esetében, itt is egyszeri tétel hozta a nagy pluszt. A megképzett céltartalékok összege ugyanis a tavalyi első negyedéves 97,1 milliárd forintról 8 milliárd forintra csökkent, s ennek volt köszönhető az akkor 4,1 milliárd forintos veszteséghez képesti jelentős javulás.

Fontos információ lehetett a piacnak az az interjú, amit Csányi Sándor elnök-vezérigazgató adott az Inforádiónak a jelentés megjelenését követően. Ez alapján a bankcsoport nagyon jó év előtt állhat, s összesített nyeresége elérheti, sőt jóval meg is haladhatja a 400 milliárd forintot is. Ez ilyen nyereség pedig alsó hangon 1500 forint körüli egy részvényre jutó eredményt jelentene, de akár ennél is magasabbat, márpedig ehhez képest a jelenlegi 15 500 forint körüli részvényárfolyam nem tekinthető elképesztően magasnak.

A Richter első negyedéve sem sikerült rosszra. Bár a nettó nyereség enyhén csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, 29 milliárdról 26,9 milliárd forintra és az operatív profit is enyhe visszaesést mutatott. Azonban ha csak az első negyedévet sikerülne is még háromszor megismételni, akkor is jóval 100 milliárd forint feletti éves eredményt hozhatna a cég, azaz ismételni tudná tavalyi csúcsteljesítményét. Ráadásul a gyógyszercégnek változatlanul több olyan terméke is van, amely még csak most áll az igazi felfutás előtt, s így elég jelentős növekedési potenciállal bír.

A Magyar Telekom volt az, amely talán enyhén kellemetlen meglepetést okozhatott a befektetőknek. Bár 1,6 milliárd forintos veszteség után idén az első három hónapban 8,9 milliárd forintos nyereséget sikerült összehozni, a befektetőket kellemetlenül érhette a hír, hogy mindössze részvényenként 15 forint osztalékra érkezett javaslat (igaz, a cég eközben részvényenként kb. 10 forintot költ saját részvények visszavásárlására is).

Az osztalék csökkentése hosszabb távon lehet rossz jelzés a befektetők számára. Sokan számítanak ugyanis arra, hogy jövőre már nem kell az 5G frekvencia pályázathoz hasonló nagyságrendű befektetésekre tartalékolnia a pénzt a társaság és az éves szinten mintegy 70 milliárd forint körüli szabad cash-flowjának már egy jelentősebb részét tudnák osztalékfizetésre fordítani. Azonban ha a mostani osztalék visszafogás arra utaló jel, hogy a későbbiekben sem részesülnek a részvények magasabb kifizetésben, akkor az hosszabb távon befolyásolhatja negatívan a Magyar Telekom papírok megítélését - mondta Miró.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!