Bő fél éve nekilendült a bitcoin árfolyama, jókora emelkedés következett az akkor 25-30 ezer dollár körüli szintről, és áprilisban sikerült is elérni a korábbi 70 ezer dollár körüli rekordot, meghaladni azonban már csak kevéssel. Ez volt az első olyan eset a kriptodeviza történetében, amikor egy jelentős visszaesés utáni újra induló erős emelkedő trend nem hozta az előző csúcs többszörösét, sőt, érdemben fölötte maradni sem tudott. Végül jelentős visszaesés következett, 57 ezer dollár körüli az árfolyam.

Bitcoin árfolyama dollárba, egy hónap
Bitcoin árfolyama dollárba, egy hónap
Kép: stooq.com

Elérkezett a határ

Ennek megvan a logikus oka, noha a piac azt remélte, és rengeteg elemzés is azt vélelmezte, hogy jöhet az újbóli többszörözés, már csak azért is, mert lezajlik a felezés nevű esemény, melyet még a bitcoin eredeti megalkotói építettek a rendszerbe, és eddig minden felezést nagy árfolyamemelkedés követett.

Most azonban előállt az a helyzet, és ez már az előző tetőnél is így volt, hogy egyszerűen elfogyott a bitcoinra és más kriptodevizákra költhető, beléjük fektethető pénz. A kriptodevizák összessége, de különösen a bitcoin összemennyisége a nagy korábbi emelkedések során olyan magas értéket képviselt, mondhatni annyi jegybanki pénzt elnyelt, hogy ezzel elérkeztünk egy határhoz. Ennél többet egyszerűen nem fektetnek be a rendkívül kockázatos eszközökbe.

Fundamentális érték

Az árfolyamcsúcson a kriptodevizák teljes értéke közel 3000 milliárd dollár volt: nagyjából annyi, mint most az Apple, a Microsoft vagy az Nvidia teljes piaci értéke, vagyis a fundamentális értékkel nem rendelkező eszközökbe annyi pénzt fektettek, mint a világ legnagyobb cégébe. Márpedig az Apple gigantikus profitot termel évről évre, annak igen szép hányadát visszajuttatja a befektetőknek osztalék és sajátrészvény-vásárlás formájában. Emellett az újabb készülékek fejlesztésére is szán pénzt, melyeket a lelkes vásárlók évről évre boldogan megvásárolnak.

A bitcoin ezzel szemben semmilyen hozamot nem biztosít, termék vagy szolgáltatás nem áll mögötte, kizárólag az a remény adja értékét, hogy még magasabbra emelkedik az ára, vagyis mindig lesz, aki drágában hajlandó azt megvenni. A kibocsátott mennyiség ugyan véges, de más kriptodevizákból bármennyi sorozat létrehozható, és már van is annyi, mint csillag az égen, vagyis összességük tökéletesen elinflálódik.

A bitcoin a piac java

A bizalom így a legnagyobbakra, különösen a bitcoinra korlátozódik, ezért összértékét tekintve aránya a teljes kriptodeviza-piacon belül 53 százalék, ha pedig a stablecoinokat figyelmen kívül hagyjuk (olyan kriptodeviza, amely mögé dollár-, vagy egyéb fedezetet tesz a kibocsátó), jóval 60 százalék fölötti az arány. A bitcoinállomány teljes piaci értéke most bő 1100 milliárd dollár, az összes kriptodevizáé, stablecoinokat is beleértve 2100 milliárd.

Hozamvadászat

Ebből az látszik, hogy az elmúlt időszakban erős eladási hullám zajlott, a pénz pedig vélhetően a részvénypiacokra áramlott, elnézve az ottani emelkedést. Ez logikus folyamat: sokan, akik azt várták, hogy a felezés után tovább emelkedjen a bitcoin, sőt, egyenesen erre az eseményre vették meg, csalódottan látták, hogy az emelkedés elmarad, míg például az Nvidia részvénye száguldott, így vélhetően odébb álltak a nem performáló befektetésből.

Márpedig az Nvidia esetében, bármennyire is hisztérikus a folyamat, megvolt az alap: olyan csipeket, processzorokat gyárt, melyeket egyelőre a többi nagy technológiai cég szinte vég nélkül vásárol tőle, Hogy ez meddig tarthat és a folyamat hogyan változhat, az már jogos kérdés, és próbálják is ennek megfelelően átértékelni a papírt az elemzők és a befektetők, ahogy ezt minden részvénynél megteszik időnként.

A fa elérte az eget

A bitcoin, az ethereum és a többi, fedezet nélküli kriptodeviza esetében azonban nem lehet ilyen számításokat végezni, mert belső értékük nincs. Kizárólag a befektetői lélektan határozza meg az árfolyamot, és egyetlen fundamentum: a jegybanki pénzmennyiség azon hányada, melyet ilyen kockázatú eszközbe fektetnek. Komoly befektetési alapok, nyugdíjalapok nem vásárolnak ilyet a belső érték hiánya miatt, a legtöbb vásárló így nagy kockázatot vállaló magánszemély, vagy az ő pénzükből bitcoint vásárló speciális, erre a célra létrehozott befektetési alap.

A világ teljes részvényállománya jelenleg nagyjából 110 ezermilliárd dollárt ér, az államkötvénypiac valamivel kisebb lehet, a világ teljes aranykészlete pedig nem több, mint 25 ezermilliárd. Ilyen körülmények között volt a kriptók összértékének teteje 3 ezermilliárd dollár, és ha esetleg még tudna is emelkedni az érték, a többszörözés, pláne sokszorozás már kizárt. A hatalmas fellendülés a bitcoin megalkotása óta megvolt, meg lehetett rajta gazdagodni (amit eleinte kevesen láttak), viszont a folyamat akadályba ütközött, mondhatni a fa majdhogynem elérte az eget.

Spekulálni azért lehet

Természetesen a rengeteg kriptodeviza között lehetnek nagy mozgások, a spekuláció biztos folyni fog bennük: ügyes piacvezetők, influenszerek megindítanak egyet, a tömeg követi őket, és megpróbálják elhozni a gyors nyereséget pont úgy, ahogy a mémrészvényeknél. Ez azonban már a rendkívüli spekuláció kategóriája, nem a tartós befektetésé: a legügyesebbek jól keresnek az ilyen ügyletekkel, a többség azonban veszít rajtuk. 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!