A komoly kritikák ellenére könnyen elképzelhető, hogy Donald Trump helyesen teszi, amikor kereskedelmi háborút hirdetett, s az összes kritika ellenére intézkedései nyomán tovább emelkedhetnek az amerikai részvényárfolyamok és tovább csökkenhet a munkanélküliség az Egyesült Államokban - írja a Marketwatchon megjelent cikkében Ed Yardeni, a globális befektetési stratégiákra és azzal kapcsolatos tanácsadásra szakosodott elemzőcég, a Yardeni Research Inc. elnöke.

A szakértő hat olyan szempontot említ, amelyek összességében azt eredményezhetik, hogy nagyon pozitív kimenetele lesz az Egyesült Államokban most zajló folyamatoknak, s ami a részvényárfolyamok további emelkedését, illetve az amerikai gazdaság jó teljesítményének folytatódását eredményezhetik.

Kapcsolódó

Az első ilyen téma szerinte a kereskedelmi háború. Mi van akkor, ha a kereskedelmi háború végül kevesebb protekcionizmushoz és a globális fejlődés erősödéséhez vezet? - teszi fel a kérdést a szakértő.

Ő úgy gondolja, hogy a kereskedelmi háború során belengetett, illetve eddig meghozott korlátozó intézkedések és büntetővámok csak eszköznek, s nem célnak tekinthetők, s az elnök ezeket csak eszközként alkalmazza az Egyesült Államok számára korrektebb kereskedelmi megállapodások kiharcolására. Ráadásul az ezek miatt elszenvedett potenciális veszteségekre az elnök jó előre felkészítette az amerikai cégeket, hiszen a háború megindítása előtt bevezetett adóreformoknak és deregulációnak köszönhetően az amerikai vállalati szektor kifejezetten jó formában van, így elbírja a korlátozó intézkedések okozta átmeneti kellemetlenségeket.

A második fontos kérdés az lehet Yardeni szerint, mi van, ha az amerikai gazdaságban az eddig meghozott intézkedések komoly, eddig szunnyadó erőket szabadítanak fel?

A szakértő felhívja a figyelmet, hogy a közepes. és kis kapitalizációjú cégeket tömörítő részvényindexek Trump hivatalba lépése óta jobban teljesítenek, mint a nagy cégeket tömörítő S&P 500-as index, ami nem véletlen.

S&P 600 Small Cap Index

 

Az adócsökkentések ugyanis sokkal nagyobb segítséget jelentettek a kisebb- és közepes méretű válalatoknak, mint a nagyvállalatoknak, amelyek jellemzően sokkal több erőforrással rendelkeznek adófizetési kötelezettségük csökkentésére, mint kisebb versenytársaik. Ráadásul az adótörvények kialakításában sokkal inkább érvényesültek korábban a nagyobb vállalatok szempontjai azok jobb érdekérvényesítő  képessége miatt, így a szabályozás sokszor a kisebb versenytársakkal szembeni előny megőrzését is szolgálta. Az adók mértékének csökkentése így nem csak abszolút értékben, de relatíve is kedvezőbb volt a kisebb amerikai vállalkozások számára.

Mi van akkor, ha a kereskedelmi háború nyomán tényleg visszatérnek a munkahelyek az Egyesült Államokba?

Yardeni felhívja a figyelmet, hogy Trump 2016. novemberi megválasztása óta az Egyesült Államokban 3,9 millió új munkahely keletkezett, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékról idén júliusig 3,9 százalékra csökkent. Bár ezt a jelenséget Trump igyekszik a saját eredményeként beállítani, azonban nem Washington, hanem a vállalatok teremtik a munkahelyeket - emlékeztet.

Az egyre növekvő munkaerőhiányra szerinte az lenne az igazán jó megoldás, ha könnyítenék a legális bevándorlók számára a munkavállalás feltételeit, azonban ehhez kétpárti megállapodásra lenne szükség a Kongresszusban, amire most kicsi az esély. Így nem marad más hátra, minthogy a cégek a munkaerőpiacról kiesett, ugyanakkor munkára képes lakosság körében keressenek újabb munkavállalókat. Ilyenek lehetnek például a tartósan munkanélküli 50-60 éves korosztály tagjai is. Mivel ez nem oldja meg a munkaerőhiány kérdését, ezért ez is rákényszeríti a cégeket a termelékenység növelésére, a technológiai fejlesztésekre.

Mi van akkor, ha az innováció növekvő szintje valóban korlátozza az infláció emelkedését és a termelékenység növekedéséhez vezet?

A szakértő szerint mióta Kína 2001 végén belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), az ipari termelés nagysága és kapacitásai az Egyesült Államokban stagnáltak. Az amerikai cégek jó része Kínába helyezte át a gyártókapacitásait és kevés figyelmet fordított arra, hogy otthon növelje termelékenységét. Ha azonban valóban sikerül munkahelyeket visszacsábítani az Egyesült Államokba, a cégek arra kényszerülhetnek, hogy az otthoni munkaerő termelékenységét növeljék a béremelések helyett.

Mi van akkor, ha a piacon olyan eszközök jelentek meg eközben, amelyek képesek egy recessziós sokk hatásait felemészteni, esetleg teljesen elnyelni?

Yardeni szerint komoly következményei vannak annak, hogy ugrásszerűen megnövekedett a különböző nem teljesítő eszközökbe, hitelekbe fektető alapokban kezelt tőke nagysága. Erre utal, hogy 2015-ben az amerikai gazdaságban egy minirecesszió játszódott le. A hitelpiacokon láthatóak voltak ennek jelei, a magas hozamú vállalati kötvények hozama jelentősen megugrott a hosszú lejáratú állampapírokéhoz képest. Ennek kiváltó okai az összeomló nyersanyagárak voltak, az olaj ára 76 százalékkal csökkent rövid idő leforgása alatt.

Ez komoly hitelválsághoz vezetett a nyersanyagcégek körében, azonban viszonylag hamar véget ért, anélkül, hogy a folyamat megfertőzte volna a többi szektort. Ennek oka, hogy az erre szakosodott alapok gyorsan léptek, kihasználták az olcsó árakat, tőkét emeltek a bajba került cégekben, s rendbe rakták azok mérlegeit. Ezek az alapok döntő szerepet játszottak abban, hogy komoly következmények nélkül tudja a gazdaság megemészteni a sokkot, s a jövőben is hasonló szerepet játszhatnak majd.

Mi van, ha sokak feltételezésével ellentétben nincs lufi a lakossági fogyasztásban, így az kipukkadni sem fog?

A szakértő végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a most munkaerőpiacra lépő generációnak merőben eltérő fogyasztási szokásai vannak a munkaerőpiacot elhagyó, baby boomer generációhoz képest, s ezt demográfiai és egyéb adatokkal is alátámasztja. Szerinte a lényeg az, hogy a nemrég munkaerőpiacra lépett generáció sokkal "takarékosabb", "minimalistább" életformát folytat, mint a nyugdíjba vonulók. Így miattuk nem ugrik meg drasztikusan a lakossági fogyasztás, ami ugyan kedvezőtlenebb a gazdasági növekedés szempontjából, de emiatt nem is alakul ki fenntarthatatlan állapot.

Összességében Yardeni szerint ezek a tényezők indokolhatják, hogy miért optimista az amerikai befektetők többsége és miért van általános emelkedés az amerikai részvénypiacon.

Képünk forrása: AFP/Mandel Ngan

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!