Egyelőre úgy tűnik, hogy a befektetők elhitték a jegybanki mantrát arról, hogy az elmúlt hónapokban globálisan elszabadult infláció csak átmeneti jellegű lesz. Legalábbis erről tanúskodik a Bank of America friss alapkezelői felmérése. Ebben a résztvevő 270, összesen 805 milliárd dollár befektetéséért felelős szakember 70 százaléka gondolta azt, hogy a pénzromlás megugrása csak átmeneti jelenségnek tekinthető. Tartós jelenségnek 27 százalék tartotta azt.

Ez a jegybanki, különösen az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed kommunikációjának sikerét mutatja. Az elmúlt évek rendkívül alacsony kamatszintje és a pénzügyi rendszerbe pumpált elképesztő mennyiségű likviditás mellett ugyanis drámai hatással járna, ha az emelkedő infláció miatt a monetáris politika irányítói drasztikus szigorításokra, kamatemelésre kényszerülnének. Sok vállalat és állam adósságpályája kerülne így fenntarthatatlan szintre - elég az eurózónában Olaszországra gondolni -,és ez olyan hullámot indítana el a tőkepiacon, amely törvényszerűen recessziót, esetleg pénzügyi válságot vonna maga után.

Kapcsolódó

Az elmúlt hónapokban azonban megugrott az infláció, a pénzromlás üteme világszerte régen nem látott szintre ugrott. Az Egyesült Államokban júniusban már 5,4 százalékot ért el év/év alapon a fogyasztói árindex emelkedése, ilyen magas értékre 2008 óta nem volt példa, a maginfláció pedig 1991 óta nem látott mértékben emelkedett. A Fed ebben a környezetben folyamatosan azt igyekszik a piaci szereplők fejébe verni, hogy a pénzromlás megugrása egy átmeneti időszakot követően visszatér a rendkívül alacsony szintre, ha ugyanis a szereplők tartós áremelkedésre kezdenek el számítani, akkor az a várakozásokon keresztül önbeteljesítő jóslattá válhat és omlik a kártyavár. Ebből a szempontból megnyugtató egyelőre a felmérés eredménye.

Ugyanakkor azt, hogy az infláció a legnagyobb probléma jól mutatja az a kérdés, mit tartanak a befektetők az első számú piacokat fenyegető kockázatnak. Februárig mintegy egy éven keresztül a Covid-járvány hatásai, az oltási programok késlekedése és egyéb járvánnyal kapcsolatos témák szerepeltek az első helyen, azonban azóta vagy az infláció megugrásától, vagy az emiatt a kötvénypiacon beinduló esetleges eladási hullámtól tartanak a legjobban a befektetők.

Már nincs az a nagy optimizmus

Az alapkezelők eközben veszítettek derűlátásukból az elmúlt hónapokhoz képest. A többség kezdi úgy vélni, hogy a gazdasági növekedésben a nagy ugráson már túl vagyunk a járvány utáni újraindításoknak köszönhetően, s innentől kezdve ha lesz is növekedés, az jóval szerényebb mértékű lehet akár makrogazdasági, akár a vállalatok nyereségességének szintjén.

Márciusban még a megkérdezettek 91 százaléka vélte úgy, hogy a világgazdaság erősödni fog fog a következő 12 hónap során, ez az arány a júliusi felmérésben már csak 47 százalék volt. A globális profitokra vonatkozó várakozások hasonló képet mutatnak, itt 89 százalékról 53 százalékra esett vissza a növekedést remélők aránya.

Az alapkezelők szerint egyébként idén nem kezd kamatemelésbe a Fed, a legtöbben most úgy vélik, erre 2022 második felében, vagy 2023 első felében kerül sor. Összesen mintegy 65 százaléknyian várják ezt, de több mint 30 százalék ennél is későbbre várja a kamatok növelését.

Ha lesz is korrekció az újabb és újabb csúcsokra törő részvénypiacon a következő fél évben, drasztikus ciklikus fordulatra nem számítanak a befektetők. Az alapkezelők mindössze 3 százaléka tartotta valószínűnek, hogy egy 20 százalékot is meghaladó áresés következne a vezető, S&P 500-as részvényindexben. A legtöbben egy 5 és 10 százalék közötti esetleges korrekció mellett tették le a voksukat.

Enyhül a nyersanyaghiszti

Kicsit enyhült eközben a nyersanyagár-emelkedés kiváltotta hiszti a piacon. Júniusban még az árupiaci termékek vásárlását tartották a legzsúfoltabb pozíciónak a szereplők. Ez azt jelenti, hogy az alapkezelők szerint a befektetők az árupiaci termékek áremelkedésére játszó üzleteket kötöttek legnagyobb arányban. Ez mostanra lecsenget, most a közvélekedés szerint a legdivatosabb üzletté ismét az amerikai technológiai cégek, illetve az ESG (environmental, social, government - környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható) befektetések váltak, illetve a bitcoin vásárlása.

Az általános kockázatvállalási étvágy is jelentősen csökkent időközben. Mostanra már csak az alapkezelők nettó 13 százaléka állítja azt, hogy az általa kezelt portfóliókban az átlagosnál magasabb rizikót vállal, ez az érték februárban még mindenkori csúcson, jóval 20 százalék felett tartózkodott.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!