A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapi életünket határozta meg, de az üzleti stratégiákat is teljesen átírta: a lezárások, gyárleállások, a fogyasztás visszaesése, majd annak átalakulása, aközben részben a pandémia miatt kiújult geopolitikai konfliktusok teljesen megváltoztatták, hogy a gyártócégek hogyan is terveznek, hogyan halmoznak fel készleteket. Az oltási kampányok felpörgésével a fejlett világban, valamint azzal, hogy a vezető gazdaságok elképzelhetetlen pénznyomtatásba kezdtek, mindenhol felgyorsult az infláció.

Az infláció másik táplálója pedig egy furcsa kettősség eredménye: ahogy beindult a fogyasztás a likviditási bőségnek hála, a gyárak is fokozták termelésüket, viszont a nyersanyagkészletek már sok termelővállalatnál elfogytak, vagyis sok szereplő szabadult egyszerre az árupiacokra, hogy megszerezze, amit csak lehet. A drágulás elkerülhetetlenné vált, ami beépül a késztermékek árába, ez pedig tovább hajtja az inflációt.

Ez repítette az amerikai fűrészárukat rekordmagasságba az elmúlt hetekben, elérte a szinte minden iparágban felhasznált rezet, és a kevésbé elterjedt, de így is széleskörben igényelt vasat is. Itt viszont visszakapcsolódik a koronavírus-járvány a történetbe: több ország, köztük Ausztrália erősen mutogatott Kínára, hogy a pandémia elszabadulásában komoly felelőssége lehetett, ami elmérgesítette a viszonyt a két ország között. Csakhogy Ausztrália legfontosabb partnere az ázsiai ország, amelynek pedig az egyik legfontosabb vas- és rézforrása az előbbi.

A konfliktus végül nem fajult odáig, hogy Ausztrália lábon lőve magát exporttilalmat vezessen be, vagy a válságból lábadozó Peking importkorlátozásokat alkalmazzon. Viszont a készletezés beindult: a kínai cégek elkezdték felvásárolni az ausztrál vasércet, ami oda vezetett, hogy május 12-én tizenöt éve nem látott csúcsra, 229 dollár fölé emelkedett a nyersanyag ára. Éreztetve, hogy ez mekkora drágulást jelent: 2019. júliusában - vagyis bőven a mostani válság előtt - 108 dollár volt egy tonna vasérc ára.

Nyílik egy bánya, esnek az árak

Bár még mindig több éve nem látott szinten kereskednek az ipari fémmel, de már csak 205-207 dolláros ársávban mozgott pénteken. Az áresés legfontosabb oka pedig az, hogy a BHP Group bejelentette, hogy egy 3,6 milliárd dolláros beruházás után az ausztráliai South Flankben beindítja termelését. A telephely a már meglévő műveletekkel együtt a világ legnagyobb vasércközpontjává vált, ami most egy picit hűtött a kereslettől fűtött piacon.

Az áresés másik oka épp az inflációs félelmek erősödése: a pekingi hatóságok továbbra is próbálják lefogni és lejjebb irányítani az árakat. A kínai kabinet szerdán aggodalmának adott hangot az árak második egymást követő héten tapasztalt emelkedése miatt, és nagyobb erőfeszítéseket követelt az "ésszerűtlen" emelkedés megfékezésére és a fogyasztói árakra gyakorolt hatások megelőzésére. A Li Ko-csiang miniszterelnök vezette ülésen a spekuláció és a felhalmozás visszaszorítására is felszólított a helyi kormány.

A kígyó itt harap a saját farkába, mert éppen Kínában vált jelentőssé az áremelkedés, miközben pont Kína kezdett pánikszerű felhalmozásba. Viszont Kína az is, amely a gazdasági növekedés - a bejelentett infrastrukturális fejlesztések és a nehézipari megrendelések miatt - nagyban támaszkodik a termelés felpörgetésére, vagyis szenved a nyersanyaghiánytól. A bányanyitás híre éppen ezt orvosolja valamennyire, ha már a kínaiak a felhasználást is visszafogták.

A narratíva inkább ideológiai töltetű, minthogy a piacra hatna - mondta Peter O'Connor, a Shaw & Partners iparági elemzője a Bloombergnek a kínai kormányzat vashasználat visszaszorítását szorgalmazó kijelentéséről, úgy látja, hogy ez a kijelentés egy ilyen túlfűtött piacon valamennyire nyugtató hatású, de fontosabb lehet a bányanyitás híre az áresés szempontjából.

A South Flank a kimerülő Yandi bánya helyettesítésére épült – és a meglévő C bányaterülettel együtt – egy évi 145 millió tonna éves termelésű központot fog alkotni. A South Flank magasabb minőségű terméke a BHP pilbarai üzemeinek átlagos vasérctartalmát is emelni fogja. Rövid távon a South Flank és a Yandi együttes működése miatt a BHP ércexportjának emelkedése lehetséges, bár a piacra gyakorolt általános fizikai hatás valószínűleg még így is csekély lesz - mondta O'Connor.

Van más is, ami túlfűtött

A réz, amely a lakásépítésben és az elektronikában való felhasználása miatt szorosan kapcsolódik a globális növekedéshez, még soha nem volt ilyen drága. Az árak tonnánként 10 ezer dollár fölé szöktek, és nemrégiben meghaladták a korábbi, 2011-es csúcsot - írja a WSJ. A másik, fogyasztókat is elérő inflációs tényezőről az árupiacok oldaláról.

A réz piacát is leginkább Kína több más nagy gazdaságot beelőző gyárindítása határozta meg az elmúlt időszakban, de most az amerikai gazdaság növekedése és a fogyasztás élénkülése is meghatározó tényező. Az Egyesült Államok lakossága a megtakarításait és az állami ingyenpénzt - vagyis a kormány által kiosztott ösztönző csekkeket - házakra, felújításokra és olyan fogyasztási cikkekre költi, amelyekben felhasználják a fémet. Eközben a bányák termelésének fellendítése hónapokig tart, és a Covid-19 miatt sok helyen megszakadt a munka, mert a lezárások miatt nem jutnak el az emberek a kitermelési helyekre.

A spekulánsok itt tényleg feltűnnek: sokan játszanak arra, hogy a fellendülő világgazdaság miatt több és több rézre lesz szükség, így nagyot nyerhetnek, ha a határidős piacokon megszerzik a készleteket, majd még drágábban adják el a termelőknek azokat. Erre utal, hogy a spot árak és a három hónap múlva szállított réz árai közötti különbség alapján nincs igazi hiány. Tehát a spekulánsok tevékenykedése és a pillanatnyi fogyasztási fellendülés még fokozza az inflációt, de idővel ez eltűnhet a piacokról.

Csakhogy a szállítás is drágul

A hajózási ágazatban tapasztalható szűk keresztmetszetek miatt néhány nyersanyag ára felfelé ível: az emberek otthonukba zárva rászoktak a rendelésre, miközben a fogyasztási hajlandóság is javul. Tehát nagyobb a kereslet, viszont Ázsiában éppen újabb járványhullámok indultak, ami miatt nehézkesebb lett a szállítmányozás.

A kereskedők hetekig tartó késésekkel szembesülnek, ha Ázsiából az Egyesült Államokba és Európába akarnak szállítani. Ennek eredménye, hogy lokálisan hiány keletkezik Nyugaton egyes cikkekből, miközben a kereslet egyre nő. Ráadásul a kereskedők többszörösét fizetik a konténerhajók kikötőhelyéért, mint a világjárvány előestéjén. Ezt a költséget pedig az árucikkek drágításával áthárítják a vevőkre.

Az olyan áruk, mint a vasérc és a szén ömlesztett formájú szállításának költségei is emelkednek épp a kapacitáshiányok miatt. A Baltic Dry Index, amely 20 tengeri útvonalon követi az árakat, nemrég érte el a legmagasabb szintet 2010 óta. Még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2000-es évek Kína által vezetett nyersanyagipari fellendülés idején, viszont a fogyasztók még így is jelentős áremelkedést tapasztalhatnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!