Veszni hagyja a kamat egy részét sok magyar

Bár egyre nagyobb a tét, mégsem nő a tartós befektetési számlák (TBSZ) népszerűsége Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végén még a 262 ezret sem érte el az ilyen értékpapírszámlák száma Magyarországon. A TBSZ-nyitása valamennyire szezonális, hiszen a régi számlák a gyűjtőév plusz öt év után mindig december 31-én járnak le, az idén mindenesetre az év eleje óta még 9 ezer számlát sem indítottak el, és a harmadik negyedév végén csaknem 7 ezerrel volt kevesebb TBSZ a befektetési szolgáltatóknál, mint egy évvel korábban.

Eközben az értékpapírszámlák száma (ebben benne van a TBSZ is) egy év alatt mintegy 90 ezerrel nőtt, és már meghaladja az 1,92 milliót. Vagyis miközben megszűnt mintegy 7 ezer TBSZ, körülbelül 100 ezer új számla nyílt meg, és ezek ugyan lehetnek intézmények vagy vállalatok számlái is, döntő részben vélhetően lakossági számlákról van szó. 

Ez pedig nehezen érthető annak tükrében, hogy a lakosság értékpapírvagyona folyamatosan nő, és csak a TBSZ az, amelynél kamatadó-mentességet élvezhet az ügyfél a kamatok, hozamok, árfolyamnyereség után. Egyetlen olyan értékpapír van, amelynél nincs kamatadó: a 2019. júniusa óta kibocsátott állampapír. Aki viszont TBSZ-re vásárol, a többi állampapír esetében is kamatadó-mentességet kaphat, és a többi értékpapírnál sem kell az államnak odaadnia a haszon 15 százalékát, ha megfelelő időn át ott tartja a befektetését ezen a számlán. 

Sok a kamatadós befektetés

Márpedig az idei év első kilenc hónapja a lakossági befektetőknél arról szólt, hogy folyamatosan vették ki a pénz az állampapírokból, és tették át más eszközökbe. A jegybank adatai szerint majdnem 400 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás távozott kilenc hónap alatt az állampapírpiacról, csak októberben kezdtek visszatérni a kisbefektetők, amikor az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 11 százalék fölötti hozammal kezdett meghirdetni új lakossági állampapírokat. Akkor egyetlen hónap alatt több mint 280 milliárdos beáramlást mértek. 

Az olyan kamatadós befektetések, mint az alapok vagy a részvények eközben rengeteg friss megtakarítást vonzottak. A befektetési alapokba 10 hónap alatt több mint 752 milliárd forintnyi friss lakossági pénz áramlott, a részvényekbe pedig bő 400 milliárd forint, ennek döntő része OTP-részvény lehetett. Bár a lakosságnál elvileg minimum 7800-8000 milliárd forintnyi biztosan kamatadós értékpapír-befektetés van már, TBSZ-en ennek az összegnek még a felét sem tartják. A teljes értékpapírvagyont nézve pedig csak 22 százalék a TBSZ-en lévő megtakarítások aránya. 

A privátbankok szerint a vagyonos ügyfélkör vigyáz a pénzére, nem fizet be fölöslegesen adót, de sok kisbefektető nem ügyel ennyire a részletekre. A TBSZ mellett kamatadó-mentességgel járnak még a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) is, ezeken még kevesebb megtakarítás van. A negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett NYESZ számlák száma mára 93 ezerre csökkent, ezeken 425 milliárd forint van még. Tíz éve a mostani kétszerese volt még a NYESZ-ek száma, a TBSZ-eké öt évvel ezelőtt volt a csúcson, akkor 360 ezernél is több ilyen értékpapírszámla volt. 

Ez kell az adómentességhez

A TBSZ megnyitása után úgy érhető el a kamatadó-mentesség, ha az ügyfél legalább öt éven át nem nyúl hozzá a megtakarításához. A számla megnyitási éve az úgynevezett gyűjtőév, ebben az időszakban lehet tölteni pénzt a számlára, és abból értékpapírokat vásárolni. A következő év január elsején indul az ötéves periódus, amelynek végén a teljes hozam adómentesen felvehető. Ebben az időszakban már nem lehet újabb összeget tenni a számlára, de az azon lévő értékpapírokkal szabad kereskedni. El lehet őket adni, és lehet az árukból mást vásárolni. 

Az adókedvezmény egy része már a harmadik év végén jár, ekkor a hozamokat, árfolyamnyereséget 10 százalékos adó mellett fel lehet már venni, és részleges kivételre is lehetőség van a számláról. Az első három évben ugyanis, ha valaki megbontja a TBSZ-t, a számla megszűnik. A teljes adómentesség az ötödik év végén jön el, ekkor a TBSZ is megszűnik, ha csak nem nyilatkozik a tulajdonosa arról, hogy folytatni szeretné. Az idén mintegy 20-25 ezer TBSZ értékpapírszámla járhat le a jegybank adatai szerint, ennyit nyithattak a befektetők 2017-ben. 

Azok, akik az idén vásároltak be a 10 ezer forintos OTP-részvényből vagy nagy haszonnal kecsegtető befektetési alapokból, vélhetően magas hozamra számítanak, ennek a 15 százalékát pedig várhatóan be kell majd fizetniük adóba, ha nem váltanak TBSZ-re. Minél nagyobb lesz a nyereségük, annál többet von majd el az állam belőle.