Szerda este jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy csak rubelfizetést fogadhat el a Gazprom az orosz gázszállítmányokért, ha azokat „barátságtalan országok” vásárolják fel. Az utóbbi kategóriába lényegében minden nyugati szankciót kivető vagy támogató ország beletartozik.
A helyzet azért problémás, mert épp az európai uniós és amerikai büntetőintézkedések része, hogy Oroszországot részlegesen elvágják a dollárkereskedelemtől, másrészt a szankciók célja, hogy Moszkvát elvágják a devizavásárlásoktól. Putyin lépése a földgáz esetében épp arról szól, hogy mesterséges keresletet generáljon az orosz rubel iránt azáltal, hogy a vásárlóknak sokszor dollár és euró százmilliós tételeket kellene átváltaniuk.
A bejelentést mindössze annyival egészítette ki csütörtökön a Kreml: a vásárlókat majd tájékoztatják a részletekről. Közben az Európai Unió legtöbb tagállama azt jelezte, hogy vállalhatatlannak ítéli a feltételmódosítást; Németország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, a balti államok és Franciaország már elutasította Putyin diktátumát, ahogy azt az S&P Global Patts összefoglalta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte, hogy "ez a szankciók kijátszásának kísérlete lenne. Nem fogjuk megengedni, hogy megkerüljék a szankcióinkat. Lejárt az az idő, amikor az energiát arra lehetett használni, hogy zsaroljanak minket."
Noha az Orbán Viktor vezette magyar kormány az orosz-ukrán háborúban próbál jobb kapcsolatokat fenntartani Moszkvával, de az egységes uniós szankciók megszavazásával Magyarország felkerült a barátságtalan országok listájára. A magyar vezetés még nem nyilatkozott arról, hogy a rubelfizetést alkalmazza-e majd, vagy sem.
Ha az orosz elnök valóban beváltja fenyegetését, az EU-államok pedig kitartanak a válaszuk mellett, akkor az azt eredményezi, hogy nem érkezik majd földgáz Európába orosz forrásból. Noha a kontinens a gázellátása 40 százalékát hagyományosan az oroszoktól szerzi be, az ukrajnai háború kezdete óta az arány – a lassan is, de – folyamatosan csökken. Jelenleg már csak 36-37 százalékra teszik ezt a szakértők.
Felmerül a kérdés, ha nincs, aki rubelben fizessen, de Putyin is kitart a terve mellett, akkor mi lesz a gázellátással? Magyarország merre mozoghat ebben a válságban, amikor már az Európai Bizottság is elutasította a rubelben fizetés opcióját?
A szerződéseket már megkötötték
Szakmai és üzleti szempontból a helyzet nem ilyen egyszerű – mint ahogy az orosz bejelentés sugallja –, mivel minden szerződésben benne van, hogy milyen pénznemben, hogyan történik az elszámolás. Nem Putyin elnök írta alá a kereskedelmi szerződéseket, és bár adhat ki utasítást arra vonatkozóan, hogy a Gazprom hogyan járjon el, de olyan nincs, hogy egyik pillanatról a másikra egy fontos szerződéses feltételt egyoldalúan megváltoztassanak. Ez nem így működik - mondta lapunknak Holoda Attila energetikai szakértő, korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkár.
Holoda szerint ha az oroszok "kötik az ebet a karóhoz", és két hét múlva valóban már csak rubelben lehet fizetni a gázért, akkor az szerződésmódosítást jelent, de ennek hatályba lépéséhez módosítást kell végezni, amibe viszont a vásárlónak is bele kell egyeznie. Az egyoldalú változtatás nem járható út. A gázszerződésekbe ugyanis rendszerint belekerül egy kitétel arra az esetre, ha a megkötött szerződéssel kapcsolatosan vitatott helyzet áll elő, és a két fél erről nem tudna megegyezni. A szerződések ilyen esetekre rendelkeznek arról, hogy mi történik, ha a meg nem értés véglegessé válik. Ekkor elindul a felmondási folyamat.
Meg van határozva, hogy a felek melyik bíróságot fogadják el ez ügyben. Először egy szakmai egyeztető bíróság (arbitrázs bíróság) elé kerül az ügy, ez egy kicsit bonyolultabb, mint a polgári - itt három bíró van, egy-egy a felek által jelölve, és a két bíró választ egy közös elnököt, majd kezdődik az egyeztetés. Idáig is nagyon ritkán jutnak el az efféle ügyek.
– mondta el a Napi.hu-nak Holoda Attila.
Az ellenzéki összefogás energiapolitikai tanácsadója szerint a mostani helyzet jogi szempontból azért is különleges, mert nem az történik, hogy valamelyik fél nem teljesíti a szerződési kötelességét, hanem hogy az egyikük egyszerűen meg akar változtatni egy szerződési feltételt. Márpedig ez egy hosszadalmas folyamat, így Putyin bármennyire is két hetet mondott, ezt így nem lehet végrehajtani. „Ha nem tudnak a felek megállapodni, akkor onnantól az egész szerződés is semmissé válhat” – közölte lapunkkal Holoda Attila energetikai szakértő.
Szintén nehézkesnek tartja a szerződések egyoldalú módosítását Morten Frisch gázpiaci stratéga, aki negyvenéves nemzetközi gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a stratégiai, kereskedelmi és üzemeltetési kérdések területén. Nyilatkozata szerint egy ilyen módosítás a vevő esetében új alkupozíciót nyithat:
A fizetési pénznem kényszerű megváltoztatását a gázvásárló valószínűleg felhasználhatná a Gazprom hosszútávú különleges beszerzési megállapodásában foglalt gázár-felülvizsgálati és árújranyitási záradékok megnyitására
– fogalmazott Frish. Úgy látja, ma az iparágban jelentős az egyetértés abban, hogy e záradékokat a kereskedelmi szerződési feltételek megváltoztatására használják az alapáron és az árindexáláson kívül a különleges vételezési megállapodásban foglaltak szerint. Vagyis ha a Gazprom követeli a rubeles fizetést, akkor a vevő új árazást kezdeményezhet, ez pedig akár olcsóbb beszerzéshez, vagy a tárgyalások kudarcba fulladásához vezethet.
Holoda szerint nehéz lenne a jelenlegi orosz-ukrán-háború miatti helyzetben olyan országot találni, ahol egy arbitrázs bíróság felállhatna. „Jellemzően az oroszok Svájcot és az Londont jelölik meg ez ügyben, de a jelenlegi helyzetben egyik sem valószínű, hogy az oroszok helyzetének könnyű átvitelét segíti” – közölte lapunkkal, hozzátéve, hogy oroszországi bíróságot egyetlen európai vásárló sem fogadna el.
Amennyiben nincs megegyezés, akkor a szerződés felmondásra kerül. De annak is megvannak a szerződéses feltételei, kifutása. Ha a jogi megállapodás rendelkezik arról, hogy van-e ilyen esetekben kártérítési felelősség, akkor ez alapján kártérítési per is indítható, ami szintén nemzetközi bíróság előtt zajlik.
Holoda úgy látja, hogy nem érdemes abba a számháborúba bemenni, hogy akár Európa, akár Magyarország adott esetben mennyi idő alatt lehet képes az orosz gázról leválni vagy átállni más gázforrásra. A 10 év is, az 5 év is lehet reális céldátum, de a lényeges kérdés az, hogy mennyi idő alatt és hogyan lehet az orosz gázfüggést minimalizálni.
Ha levisszük az orosz gáz arányát 20 százalék körüli szintre, akkor az könnyedén pótolható más forrásból akkor, ha az orosz gáz valamiért nem érkezne. Öt év alatt ki lehet húzni egy Nabucco szintű vezetéket is, ami Közép-Ázsiából, Türkmenisztánból és Iránból táplálható
– magyarázta a szakember. Európa most már látható módon kifelé farol a gázból, erőteljesen csökkenteni kezdi a gázfelhasználását, és drasztikusan felértékeli majd az energiahatékonyságot ennek érdekében.
Van egy komoly lehetőség kijátszani az egészet
A Napi.hu-nak gázpiaci források elmondták: gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás a Gazprom szerződésmódosítási feltétele, viszont komoly problémát jelenthet az európai vevőknek, ha a rendszert életbe léptetik.
„A vevő ilyenkor, ha biztosan meg akar felelni a szerződési feltételeknek, el kell indítsa az utalást az eredeti feltételekben meghatározott valutában. Így ez kitettséget jelent majd a számára, de bármilyen bíróságon joggal érvelhet, hogy teljesítette a feltételeket és követelheti majd a kártérítést” – nyilatkozta egy régiós energiapiaci földgázvásárló.
Egy szlovák piaci szakember szerint a hosszútávú szerződéseknél, pláne az államközi megállapodásoknál a Gazpromnak a minimumvállalásokat, vagyis a megállapodásban szereplő legkisebb szállítandó mennyiségeket mindenképpen el kell utalnia, ha azért euróban fizettek már. Ezeknél az egyezményeknél ráadásul időszakos előlegfizetések történnek, tehát nincs módja arra a Kremlnek, hogy jogilag megfelelő módon követelje a rubelfizetést. „Ha ezt meglépné, akkor ki kellene fizetnie az utalás és a jelenállapot közötti árfolyam-különbözetet is”.
Viszont a még nem előlegezett, vagy a maximális lehetséges tranzitra vonatkozó gáznál – tehát a keretszerződések biztosan leszállítandó részén felüli mennyiségnél – a Gazprom előírhatja, hogy a saját exportplatformján rendezzék a tranzakciót. "Már 2019 márciusában használták a németek a Gazprom Export elektronikus értékesítési rendszerét, amelyben orosz pénznemben árazva vásároltak” – tette hozzá a szakértő.
Az S&P Global Platts adatai szerint ekkor összesen 86 millió köbmétert értékesítettek – beleértve a német NCG központba történő hó végi szállításra szánt 80 millió köbméter rubeláras eladást. Ugyanakkor a szlovákiai szakértő szerint ennek most nincs realitása, mert a Gazprom alig teljesítette az elmúlt másfél negyedévben a minimumvállalásokat is.
Egy francia gázipari vállalattól pedig a Napi.hu úgy értesült, hogy csak egyetlen kényszer megoldás létezhet arra, ha két hét múlva a Gazprom elvágja a gázbeszerzéseket:
A leányvállalatok, anyacégek jellemzően átvállalhatják a fizetési kötelezettséget a szerződő féltől, ha az orosz-európai szerződések ezt egyszerű tájékoztatási kötelezettséghez kötik. Vagyis egy német vevő számára lehetséges, hogy egy szerb leányvállalattal teljesítse a tranzakciót a Gazprom felé. Ahogy adott esetben a Gazprom is kijelölhetné egy EU-s leányvállalatát, mint akinek utalni kell
– ismertette velünk a francia forrás. Azonban szerinte a standard szerződések nem szokták ezt részletezni, nincs rá záradék, hogyan ruházható át kapcsolt második félre a szerződéses feltételek teljesítése. Elképzelhető azonban, hogy a Gazprom európai leánya eurós utalást fogadna el, majd azt köztes szereplőként utalná tovább rubelben. Viszont eddigi példát nem tud arra, hogy valaki így üzletelt volna az oroszokkal.
Viszont megemlítette, hogy amikor Donald Trump amerikai elnök 2018 nyarán kilépett az iráni atommegállapodásból, voltak olyan olajpiaci szereplők, amelyek belekényszerültek egy költséges pénzügyi műveletbe: a már megrendelt, leelőlegezett iráni olajvásárlásokat az új amerikai embargók miatt nem fizethették dollárban a szerződések szerint, a pénzügyi kapcsolatok pedig a SWIFT-tilalom miatt nem éltek, ekkor Katar közvetítésével folytak a tranzakciók. „Bevontak egy finanszírozási közvetítőt, amely lényegében azt jelentette, hogy felvettek egy katari riálban jegyzett hitelt, a kölcsönszerződés része volt, hogy a szolgáltató fizet az iráni partnereknek. A katari riált így a bank vagy közvetítő váltotta iráni riálra, utalt a szállítmányért” – ismertette a részleteket.
A francia szakértő szerint bár életszerűtlen, most is elképzelhető, hogy egy európai cég egy EU-n kívüli szereplőt keresne a tranzakció összekötésére. „Jelentős rubelállomány viszont nagyon kevés országban van. A FÁK-országok, Törökország jöhetne csak szóba. Itt kellene találni egy partnert, aki akár a vevői szerepet is átveheti, majd tranzitköltségeket, kezelési díjakat felszámolva adná tovább a földgázt Európának miután rubelben fizetett” – tette hozzá a részletekről. Szerinte gyakorlatilag csak Törökország jöhet szóba ilyen trükközésre, mert ott kiépített szállítási útvonal is van Európa felé, valamint a török Gazprom-ügyfelek között van, aki rendelkezik továbbértékesítési joggal. Viszont aki ezt hosszútávon meglépi, célkeresztet fest magára, hogy szankciókkal büntesse az Egyesült Államok vagy az EU.
A szakértők mind egyetértettek abban, hogy ezek a trükközések valószínűtlenek, viszont ha Oroszország valóban csak rubelfizetést fogad el, akkor arra sincs esély, hogy ezt bármelyik európai gázvásárló engedné. A német, a lengyel, az olasz földgázbeszerzők már jelezték: szerződésszegés, ha a Gazprom nem fogad el eurót vagy dollárt.
A cikk kapcsán kerestük az ország legjelentősebb gázvásárlójának, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. jogutódját, az MVM Ceenergy Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg a válaszuk.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeinket ezen a linken olvashatja.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!