Egyre inkább valószínű, hogy a német Wirecard nevű fintech cégnél keletkezett 1,9 milliárd eurós hiány egy csalás eredménye. A Handelsblatt című német gazdasági magazin online verziója szerint a cég hétfőre virradóra bejelentette, hogy azok a letéti számlák, amelyeken a fenti összeg állítólag elhelyezésre került, sosem léteztek. A cég eddig jelentéseiben és mérlegében abból indult ki, hogy ezek a számlák léteznek és az azon lévő említett összeggel rendelkezik a a társaság.

A cég részvényeinek árfolyama a bejelentést követően a hétfői délelőtti kereskedésben további több, mint 40 százalékkal zuhantak, s beestek 15 euró alá. Az árfolyam a botrány kirobbanását megelőzően alig néhány kereskedési nappal ezelőtt még 90 euró felett volt.

Kapcsolódó

A másik fontos bejelentés a cég részéről, hogy az igazgatóság véleménye szerint az a társaság, amelyet eddig a cég közvetítőtársaságának tartottak, talán nem is az volt és nem is a Wirecard számára végezte tevékenységét. Ennek a közvetítőcégnek döntő szerepe volt a Wirecard-botrányban az elejétől fogva. Elvileg ez volt az a cég, amely összefogta a Wirecard tevékenységét azokban az országokban (elsősorban Délkelet-Ázsiában), ahol a német társaságnak nem volt működési jogosítványa.

A Wirecard-botrányt először megszellőztető Financial Times újságírói eredetileg az ezzel a céggel szemben elszámolt forgalmi adatokat szellőztették meg. A tavaly év elején megjelent cikkek azt állították, hogy a DAX indexben is tag német kirakatcég árbevételi adatai nem valósak, mert az ezzel a céggel szembeni forgalom nem valós, ennek ellenére szerepeltetik könyveikben.

Hibázott a felügyelet, visszalép a hitelminősítő

A brit lap két újságírója ellen a német felügyelet a BaFin feljelentést is tett tisztességtelen piacbefolyásolás gyanúja miatt. A német felügyelet viszont most, hogy kirobbant a botrány nem győz mea culpázni. A felügyelet elnöke, Felix Hufeld egy hétfői bankárkonferencián beismerte a felügyelet hibáját az ügyben és szégyennek nevezte, hogy ilyesmi megtörténhetett. Szerinte katasztrofális, hogy nem voltak elég hatékonyak ennek megakadályozásában, s szerinte az ügynek messze a Wirecardon túlmutató következményei is lehetnek.

A Moody's eközben bejelentette, hogy mostantól nem minősíti a Wirecard adósságát, s nem tesz közzé arra vonatkozóan besorolást. A hitelminősítő még szombatra virradóra rontotta le hat fokozattal a Wirecrad minősítését, az addigi B3 szintről a mélyen a bóvli kategóriában található Baa3-as szintre. A Moody's szerint olyan bizonytalanságok találhatók a cég által közzétett mérlegadatokban, hogy azok alapján a továbbiakban nem megítélhető annak hitelképessége.

A Handelsblatt szerint az ügy az eddig tudható információk alapján így néz ki: a Wirecard botrány központjában álló két letéti számlát az 1,9 milliárd euróval két Fülöp-szigeteki banknál vezették állítólag. Ezek a számlák hitelbiztosítékként és csődbiztosításként szolgáltak a céggel kapcsolatban álló kereskedők számára.

Ezek azonban csak olyan országokra vonatkoztak, ahol a Wirecard nem rendelkezett közvetlen működési licenccel, s ahol helyette a már fent említett közvetítőcég járt el. Mostanra világossá vált, a Wirecard licence csak európai országokra volt érvényes, az összes többi országban ezen az állítólagos közvetítőn keresztül járt el a cég. A letéti számlákra elsősorban azért volt szükség, mert a Wirecard - azaz nem is ő, hanem partnere -, ezeken a számlákon keresztül hitelezte meg a vele kapcsolatban álló kereskedőknek a vásárlók pénzét, amely később befolyt hozzá.

Szingapúrból a Fülöp-Szigetekre

A Wirecard tavaly decemberben váltott az addigi szingapúri letéti számlát kezelő megbízottjáról egy Fülöp-szigetekire, aki egy Mark Tolentino nevű ügyvéd volt. Állítólag ő nyitotta a két letéti számlát a két banknál.  A Wirecard szerint a kérdéses összegeket nem is ők utalták a kérdéses számlákra, hanem a fent említett közvetítő partnerük, akinek ez a pénz a nála lévő Wirecard jutalékokból kellett volna rendelkezésre állnia. A Wirecard szerint ez a pénz sosem folyt a konszern német részén keresztül, mindig is Ázsiában volt és ott is maradt.

Tolentino állítólag eléggé befolyásos embernek számít a Fülöp-szigeteken. Saját magát, mint Rodrigo Duterte elnök közeli szövetségesét mutatta be, aki a választások során Duterte oldalán vetette be magát, s ezért annak győzelmét követően a közlekedési minisztériumban magas beosztást kapott - írja a német lap. Két éve azonban Tolentino állítólag bajba keverte magát, mivel azzal kérkedett, hogy egy vasútépítéssel kapcsolatos vita során sikerült Duterte-elnök nővérének támogatását elnyernie. Ezzel csak az volt a baj, hogy Duterte saját magát a korrupcióellenes harc egyik legelszántabb híveként szereti bemutatni. Mivel ez a kijelentés rossz fényt vetett rá, kirúgta Tolentinót.

A letéti számlákról már korábban kijelentette a két érintett bank, hogy soha nem is léteztek. Vasárnap azonban a Fülöp-szigetek jegybankja is megszólalt az ügyben, szerintük semmi nyoma annak, hogy ez az 1,9 milliárd eurónyi összeg valaha is megérkezett volna az ország pénzügyi rendszerébe.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!