Íme, a befektetés, aminek a koronavírus sem árt, és Matolcsy György is támogatja

A koronavírus-járvány mellett kissé háttérbe szorul a klímaváltozás témája, pedig a környezetvédelem továbbra is aktuális sztori a befektetési piacon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Magyarországon is sorra indulnak az úgynevezett ESG (environmental, social, government - vagyis környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból felelős) stratégiát követő befektetési alapok. Nemrég indított ilyet a Diófa Alapkezelő, de vannak a fenntartható fejlődés jegyében kezelt konstrukciói az Aegonnak, a Raiffeisennek, a K&H-nak, a CIB-nek és az MKB-nak is.

Az ESG persze nagyobb gyűjtőkategória, mindenféle társadalmilag felelős cég beletartozhat, de van a hazai piacon kimondottan klímavédelmi témájú alap is. Az OTP Alapkezelő Klímaváltozás 130/30 alapja, amelynek árfolyamán csak átmeneti nyomot hagyott tavasszal a válság, az elmúlt fél évben több mint 50 százalékot emelkedett, és az év eleje óta csaknem 30 százalékot hozott a befektetőinek. "A megújuló energiás cégek termékei iránti kereslet folyamatosan növekszik" - magyarázza a siker titkát Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

A globális felmelegedésnek vannak nyertesei

Az alap öt legnagyobb befektetése augusztusban a havi portfóliójelentés szerint a Siemens Gamesa, szélkerékgyártó, a mérőműszereket gyártó Eurofins Scientific és a Danaher Corp., az alternatív fűtési rendszerekben utazó Nibe Industrier svéd vállalat, valamint kicsit kakukktojásként a Generac Holdings, amely dízel generátorokat állít elő. "Kaliforniában gyakoriak az erdőtüzek, ilyenkor a távvezetékeket lekapcsolják, hogy megelőzzék a nagyobb károkat. Emiatt az államban egyre többen telepítenek dízel-generátorokat, az ilyen termékeket előállító cégek árfolyama is emelkedik. Maguk a dízel-generátorok ugyan nem zöld energiát állítanak elő, de az erdőtüzek gyakoriságának fokozódása a klímaváltozásnak köszönhető" - magyarázza Czachesz.

Vannak persze ezen a piacon olyan cégek, amelyek kevésbé környezetszennyező megoldással kecsegtetik az áram nélkül maradt lakosságot. Ilyen a Bloom Energy, amely olyan üzemanyagcellákat gyárt, amelyek hidrogénből állítanak elő áramot. Az OTP Klímaváltozás alap az ő részvényeikből is tart a portfóliójában.

A többi hazai társadalmi felelősségvállalás vagy klímaváltozás tárgyú alap, ha nem is áll olyan jól, mint az OTP-é, de alapvetően jól bírta az idén a válságot. A K&H alapjai éppen egy évvel ezelőtt indultak, és bár az év első hónapjaiban csökkent az árfolyamuk, azóta szépen ledolgozták a veszteséget. A Raiffeisennél januárban indultak el a fenntartható alapok, éppen az akkori tőzsdei csúcsok idején, de a forintos sorozatok kivétel nélkül pluszban állnak, csak az eurósoknál van még veszteség.

Az Aegon szerencsésebb időpontban dobta a piacra az alapjait. A feltörekvő piaci ESG alapjának forint sorozatai májusban és júniusban indultak, és kétszámjegyű hozamot értek el azóta. Az ESG megközelítésű alapok az egyetlen olyan alaptípus, amely az aktívan kezelt alapok közül beáramlást tapasztalt - mondja Loncsák András, az Aegon Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója. A hozamuk is indokolja már a fenntartható szűrők alkalmazását. "Korábban az ESG-alapok nem teljesítettek jobban, mint a normál alapok, most viszont megváltozott a helyzet, főleg az energetikai részvények rossz szereplése miatt. Évente átlagosan 1-1,5 százalékponttal teljesítenek jobban, mint a társadalmilag felelős szűrőt nem alkalmazó konstrukciók" - mondja Loncsák.

Matolcsy György tervén is nyerhetnek a befektetők

A fenntartható fejlődés és a klímaváltozás folyamatának lassítása persze akkor válik igazán jó befektetéssé, ha nem csak a buzgó magánszemélyek, hanem a politikusok is mellé állnak támogató programokkal. Kaliforniában nemrég jelentették be, hogy 2035-től nem értékesíthető több dízeles, benzines sőt hibrid üzemű autó sem, ami az elektromos autók piacát támogatja. Magyarországon az egyik leglelkesebb klímapolitikus Matolcsy György, jegybankelnök, aki sorra jelenti be a jegybank zöld programjait, konferenciákon lép fel ebben a témában, legutóbb pedig egy zöld lakáshitelprogram tervét vázolta fel.

Az MNB már korábban is próbálkozott egy zöld lakáshitelprogrammal, de a hitelintézeteknek nyújtott tőkekedvezmény nem bizonyult elég vonzónak ahhoz, hogy a bankok termékfejlesztőit érdemi munkára bírja. Ezidáig legalábbis nem jelent meg a jegybanki programhoz kapcsolódó zöld lakáshitel a bankok kínálati palettáján.

Ha viszont az új program elindul, és sikeres lesz, az a magyarországi cégek árfolyamára is hatással lehet - mondja Czachesz Gábor. A programnak van létjogosultsága, hiszen a napenergiát ki lehet használni Magyarországon a napfényes órák magas száma miatt. Ha az MNB-s zöld hitelekre lesz kereslet, akkor a Masterplast jó eséllyel találhat üzleti lehetőséget ebben, hiszen olyan szigetelőanyagokat gyárt, amelyekre a nulla energiafelhasználású épületeknél szükség van. Az OTP Klímaváltozás alapban vannak most is Masterplast-részvények, emellett Alteo-papírokat is, mivel hisznek az alternatív energiában.