Már 2022 elején gyanítani lehetett, hogy a magas infláció miatt az európai és amerikai reálkeresetek is csökkennek, visszavetve a fogyasztást. Az újabb energiaársokk pedig tovább ront  a helyzeten. Így a reálbérek és a lakossági fogyasztás is a korábban vártnál is jobban csökkennek – amit idén már nem segít sem monetáris, sem költségvetési stimulus. Rosszabb esetben ebből még recesszió is lehet Európában, de az igen erős lassulás nagyon valószínű.

Idehaza az utóbbi hónapok gigantikus költségvetési stimulusa még egy ideig hat, de ha az európai gazdaság nagyon lelassul, az ránk is kihatással lesz. Közben a hazai infláció is nagyobb lesz a vártnál, és tartósan magasabb, egyrészt a nemzetközi hatásoknak, másrészt a forintgyengülésnek köszönhetően.

Emiatt a hazai reáljövedelmek sem nőnek a várt mértékben, így a fogyasztás is – pár hónapos felfutás után  – el fog gyengülni. Eközben a magasabb kamatszint egyértelműen a fogyasztás felől a megtakarítás felé irányítja mind a vállalatokat, mind a lakosságot. A választási boom tehát gyorsan kifulladhat, de az igazi bajok csak ezután jönnek - írta blogján Zsiday Viktor befektetési szakember.

Egyre nagyobb kiigazításra lesz szükség

Eddig is lehetett tudni, hogy 2023-2024-ben viszonylag jelentősebb költségvetési kiigazítást kell végezni, de ez egyre nagyobbnak tűnik:

  • évente több százmilliárd forint lehet a rezsicsökkentés számlája,
  • az MNB kamatvesztesége évente 100-200 milliárd forint lehet,
  • az államadósság átárazódása is gyorsabb lesz,
  • a korábbi oroszbarátságunk miatt most még nehezebben elérhetőnek tűnnek az eddig is visszatartott EU-s források.

Így miután 2022 második félévében idehaza lassulhat a fellendülés, 2023-2024-ben már fájó lépéseket kell hozni a költségvetésben (2010-2013 tapasztalatai alapján nagyjából elképzelhetjük mire számíthatunk, miközben a benzinár körüli szörnyű bénázás jól mutatja, mennyire felkészült erre a kormányzat), ami szintén lassítani fogja a gazdaságot – miközben a magas infláció miatt a kamatszint tartósan is fennragadhat - véli a közazdász.

Magyarországon tehát valós veszély a stagflációszerű helyzet megjelenése, mert a gazdasági lassulás forintgyengülés mellett nem hoz automatikus dezinflációt

- állapította meg Zsiday Viktor.

Magasabb kamatszint, magasabb infláció, költségvetési megszorítás, és akár tartósan lelassuló gazdaság. Ahhoz, hogy ez ne valósuljon meg, az orosz-ukrán háború gyors végére és igen hatékony monetáris-fiskális együttműködésre lenne szükség - hangzik a konklúzió.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!