Jól látszik, hogy mekkora hiba volt engedni az euróval szemben a 350-360-as szintek fölé elszállni a forintot: az egész folyamatnak semmi haszna nem volt, csak emelte a későbbi inflációt, és ezáltal a kamatszintet is. Ha korábban sokkal keményebb lett volna a magyar jegybank, akkor most nem lenne ekkora az infláció, és nem lenne szükség ilyen magas kamatszintre.

Magyarországon egyre nagyobb az esélye annak a forgatókönyvnek, hogy az inflációs várakozások teljes elszabadulása miatt tartósan magas inflációs környezet alakul ki, még azután is, hogy a külső sokkok majd szép lassan elenyésznek – írta Zsiday Viktor befektetési szakember a blogján.

A forint szempontjából pedig az a lényeges, hogy az immár „fixált”, 13 százalékos alapkamatszint mellett az árfolyam alakulása teljesen a világgazdasági folyamatok függvénye lett.

Ez nem jelent automatikus, és folytonos gyengülést, de könnyen kialakulhat egy önerősítő ciklus, ahol szinte természetessé válik – mint a kilencvenes években volt – minden évben 10-20 százalékos infláció és béremelés, így alakulhat ki pár hónapnyi szenvedés (recesszió és magas kamatszint) helyett sokéves magas inflációs és kamatkörnyezet. Véleményem szerint jobb lenne/lett volna bevállalni a rövid, intenzív fájdalmat az elhúzódó szenvedés helyett - fogalmazott a Zsiday.

A közgazdász a makroökonómiáből ismerős a monetáris politika lehetetlen hármasságát járta körbe friss posztjában. A lehetetlen hármasság (impossible trinity) a nyitott gazdaság fontos gazdaságpolitikai céljai közti átváltásra, választási kényszerre utal. Ez az elmélet lényegében azt mondja ki, hogy a gazdaságpolitika nem képes egyszerre megvalósítani

  • a tőkepiaci integrációt/szabad tőkemozgást,
  • a monetáris politikai önállóságot (saját kamatláb) és
  • a nominális árfolyam szándék szerinti manipulálását (árfolyam-stabilizálás).

A háromból csak kettőt választhat, a harmadik tényező pedig a másik kettőből következik.

Mivel 2001 óta szabad tőkemozgás van Magyarországon, 2013-tól nagyjából 2021-ig a Matolcsy korszakban a minél gyorsabb növekedés érdekében a kamatot nagyon alacsony, a lehető legkisebb szinten tartották. Emiatt a forint odament, ahova a világhangulat vitte.

Létfontosságúvá vált 2022-ben a forintot stabilizálása, hogy ne kerüljön ki az infláció végképp a kontrollálható tartományból, és ne erősödjön a spontán euroizáció. Csakhogy az MNB nemrég ugyanis bejelentette, hogy a kamatemelési ciklusnak vége 13 százaléknál.

Mit jelent ez a forint jövője számára?

Ha a világban kiderül, hogy túltolták a kamatemeléseket, és az ECB, valamint a Fed hátraarcot csinál, akkor a jelenlegi kamatszint elég lehet, és a forint egy ilyen környezetben akár erősödhet is. Ha ennek ellenkezője lesz, akkor viszont a forint tartósan lejtőre kerül.

Szintén fontosak a gázárak: ezek csökkenése forinterősítő, emelkedése gyengítő lesz.

Emellett fontos a hazai inflációs kép is: ha látszódna bármilyen inflációs fordulat, akkor az stabilizálná a forintot, de ha nem, akkor komoly baj van, mert az inflációs nyomás tartós jelenléte gyengébb forinthoz vezet, ami tovább emeli az inflációt, ami még gyengébb forintot jelent a fixált kamat mellett – ez egy klasszikusan önerősítő folyamat - írta a közgazdász.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!