2024 első tíz hetében 862 milliárd forintnyi lakossági állampapírt értékesítettek, derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból. Hetente ingadozó adatokat láthatunk, azonban átlagosan 86 milliárd forintot hagytak az államnál hét-hét nap alatt.

Erősen indult az év, a decemberi adatokhoz képest növekedés volt az értékesítésben. Közben nagy volt a stagnálás, ugyanakkor február közepén közel 173 milliárd forintnyi kormányzati értékpapírt tudtak eladni a kincstári és egyéb értékesítőhelyeken.

A márciusi adatok azonban ismét zuhanást jeleznek, a februári csúcshoz képest 63 százalékos a csökkenés.

Kapcsolódó

A befektetési konstrukciók között egyébként továbbra is a kormányzat által kibocsátott értékpapírok a legnépszerűbbek, ugyanakkor sokan teszik a pénzüket adómentes befektetési konstrukciókba.

A bankbetét pedig egyre kevésbé népszerű, legalábbis a lakosság körében egész biztos. Nemrég írtunk róla, hogy a decemberi megugrást követően ismét 12 ezer milliárd forint alá csökkent a háztartások betétállománya. A magyarok jelentős része sajnos a megtakarításait kénytelen felélni, hogy fizetni tudja a számlákat és törlesztőket.

A jegybank legfrisebb adatai szerint a teljes értékpapír-állomány 53 százalékát teszik ki az állampapírok. Ezt követik a sorban a befektetési jegyek (36,5 százalék), tőzsdei részvények (7,7 százalék) és végül az egyéb kötvények (2,8 százalék).

Zuhanás és növekedés

A Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP) még viszonylag sok fogyott az első hat hétben, aztán elindult a visszaesés. A csökkenés nem volt folyamatos, a nyolcadik héten volt egy nagyobb mértékű értékesítés, azóta azonban nagy a zuhanás.

Múlt héten már csak 8,9 milliárd forintot értékesítettek ebből a termékből, az idei legrosszabb adat a hetedik héten volt: 7 milliárd forint.

A Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) értékesítése január 9-én indult, az első hat héten körülbelül 10-15 milliárd forintnyi új pénzt hagyott a lakosság a kincstári számlákon. A 8. héten rekordot döntött az értékesítési mennyiség, ennek összértéke 56,7 milliárd forint volt.

Azóta azonban az adatokból egyértelműen látszik, még ennek az állampapírnak a népszerűsége is visszaesni látszik, múlt héten már csak 22,7 milliárd forintot helyezette el kincstári számlán a lakosság a FixMÁP megvásárlására.

Miért nem kell az állampapír?

Tavaly január-februárban lett nagyon népszerű az állampapír a lakosság körében, elsősorban a magas kamatok miatt. A hasonló kockázattal rendelkező befektetések közül nem túl sok tudott szembeszállni a kétszámjegyű hozammal, de csak egy ideig.

Aztán ez a lelkesedés alábbhagyott, tavaly július és szeptember között ismét kicsivel 400 milliárd forint feletti összeggel bővült a háztartások által vásárolt államkötvények állománya. Mindez annak ellenére történt, hogy az Orbán-kormány foggal-körömmel harcolt azért, hogy a lakosság ne a bankokba tegye a pénzét, hanem az államkasszába. Ezért vezették be a szociális hozzájárulási adót a befektetések többségére tavaly júliusban, így már csak néhány konstrukció mentesül a kamat-, és szociális hozzájárulási adó fizetése alól, ezekről részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Ha ez még nem lett volna elég, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) arra kötelezte a bankokat, hogy tavaly december végéig küldjenek ki egy levelet arról, hogy mekkora hozamot lehet elérni az egyes állampapírformákkal. A minisztérium egyébként úgy fogalmazott, hogy a lakosságnak azért kell kézhez kapnia ezeket a leveleket, hogy tanulmányozni tudja megtakarításának értékmegőrzésését segítő információkat, valójában inkább arról volt szó, hogy még több állampapír vásárlására ösztönözzék a lakossági ügyfeleket.

Milyen hozamok érhetők el most?

Legnagyobb kamatot jelenleg a babakötvények biztosítanak, annak értéke ugyanis az infláció plusz három 3 százalékban került meghatározásra. Ez jelenleg évi 17,5 százalékpontos kamatot biztosít a kötvény vásárlóinak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a futamidő ezeknél sokkal hosszabb, akár 19 év is lehet, illetve a kamatozás is változó.

A többi papírral maximum egyszámjegyű hozamot tudunk elérni, ez évente átlagosan 6-7 százalékot jelent.