2023-ban tovább nőtt a magyar pénzforgalom hatékonysága, jelentős mértékben fejlődött az elektronikus pénzforgalom, az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya a teljes gazdaságban 3 százalékponttal 38 százalékra emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, fizetési rendszereket vizsgáló jelentéséből.

A tranzakciók legnagyobb része a személyes bolti vásárlásokból áll össze, ehhez képest kisebb részt tesznek ki a számlafizetések és online vásárlások. Most már látszik, hogy a koronavírus-járvány következtében megugró fejlődés nem rövid távú volt, egyre többen vannak azok, akik tartósan is áttértek az elektronikus fizetések használatára.

A hazai elektronikus vásárlások értéke 2020 óta az uniós átlag felett van. A jegybank 2030-as célérték 62 százalék.

Javuló számok

A számlák száma egy év alatt 2,2 százalékkal növekedett, majdnem elérve a 11 milliót. Ezen belül jelentős mértékben, 5,6 százalékkal növekedett a devizaszámlák darabszáma. A kártyák száma ugyan csak kismértékben bővült, a vásárlásra ténylegesen használt kártyák száma azonban 2023 végére meghaladta a 7,1 millió darabot, és így elérte a teljes kártya állomány 71,2 százalékát.

Tovább növekedett a mobiltárcák népszerűsége, 32 százalékkal emelkedett a mobiltárcába regisztrált kártyák száma, így ez már meghaladja a 2,3 millió darabot, az összes kártya ötödét. A lakossági ügyfelek 89 százaléka indított 2023-ban legalább egy elektronikus tranzakciót a számlájáról, az aktívan elektronikusan tranzaktáló ügyfelek aránya pedig 49 százalékra emelkedett. Az elmúlt év során a hazai szolgáltatók által üzemeltett POS-terminálok száma 11,4 százalékkal 255 ezer darabra nőtt, ezzel már egyre szélesebb körben, 152 ezer elfogadóhelyen érhető el az elektronikus fizetés lehetősége.

Még nagyobb mértékben, 20,7 százalékkal bővült az internetes elfogadóhelyek száma, amely így már meghaladta az 50 ezret. Az üzletek harmadában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel, ami a 7 százalékpontos éves növekedésnek köszönhető az elektronikus tranzakciótöbblettel jellemezhető üzletek arányában.

Sok a külföldi szereplő

Az elmúlt évek folyamatos növekedésének eredményeként a hazai ügyfeleknek szolgáltató külföldi székhelyű intézmények jelentős szereplővé váltak a hazai pénzforgalmi piacon. ­Az­ MNB­ adatai ­alapján­ 2023­ végére­ ezek­ a­ szolgáltatók­ összesen­ már­ nagyjából 700 ezer fizikai és 1,25 millió virtuális fizetési kártyát bocsátottak ki a magyar ügyfelek részére.

Nem véletlen, az árazással és az innovatív termékekkel gyorsan szereznek nagy ügyfélbázist a külföldi szereplők, akik elsősorban nem hagyományos pénzintézeti, hanem fintech formában működnek.

Szabolcs és Nógrád a sereghajtó

Vármegyénként akár 28 százalékpontos különbségeket is láthatunk a bolit vásárlásoknál mért elektronikus arányok között. Míg a fővárosban a fizetések 54 százaléka elektronikusan valósult meg, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógárdban a bolti vásárlásoknak csak kicsit több mint negyedét fizették ki digitális megoldással.

A térképen jól látszik, hogy az ország Budapesthez közel eső részein magasabb az elektronikus fizetések aránya. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezeknek az elektronikus fizetéseknek a többsége a bankkártyás fizetésekből származott, ugyanakkor most ebben is elindulhat egy ezzel ellentétes tendencia. A kártyás és azonnali átutalásos megoldás mellé ugyanis érkezik egy harmadik, a qvik, amely azonnali fizetésre épül és még az idén minden ügyfél számára ingyenesen és automatikusan elérhetővé válik.

A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket jelentenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési lehetőséget tudnak kínálni a vásárlóiknak. Az MNB az új fizetési márka megismertetése érdekében tájékoztatási kampányt indít az ügyfelek, valamint inkubátorprogramot a kereskedők és számlakibocsátók számára, így támogatva a qvik szolgáltatások minél szélesebb körű bevezetését.

Az új megoldással QR-kóddal, érintéssel, fizetési kérelemmel vagy deeplinken keresztül egyenlíthetjük ki a kötelezettségeinket. Ősztől a QR-kódos qvikkelés lesz elérhető a boltokban.

Így néz ki a folyamat: az árucikkek leolvasását követően a kereskedő pénztárgébe, POS-terminálja vagy egyéb digitális kijelzője megjeleníti az átutaláshoz sükséges QR-kódot, amit a vásárlónak be kell olvasnia. Ezt követően megjelenik az azonnali átutalási felület az automatikusan kitöltött adatokkal, a vevő pedig jóváhagyja a tranzakciót a szokásos módon. A tranzakció néhány másodperc alatt megtörténik. A qvik-fizetés hasonló módon zajlik majd az online vásárlásoknál vagy kisebb szolgáltatóipari szereplőknél is.

„A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltetett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban” – közölte a jegybank.

A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat. A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amely eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. Elmondták: a megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB.

500 forint kártyával?

A kisebb összegű kártyás fizetések száma is megugrott, egyre kisebb az elektronikus és a készpénzes fizetések használata közötti különbség. Az elektronikus fizetések médiánja, 4 139 forint kétszerese volt a készpénzes fizetések mediánjának 2023-ban – ez óriási javulás, 2015-ben még közel négyszerese volt az elektronikus mediánja a készpénzesnek.

Ez azt jelenti, hogy korábban a kisebb összegeket szinte mindig készpénzzel fizették a magyarok, most azonban már elektronikusan fizetünk szinte mindent.

Legnagyobb arányban a 100 ezer forintos tranzakciókat fizetik kártyával a magyarok, itt 40 százalékos az elektronikus javára az arány. Innentől egy csökkenő tendenciát láthatunk egészen az 1 001 és 2 000 forint közötti sávig, az ezer forint alatti összegeknél azonban szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy a bankkártyájukkal fizetnek a készpénz helyett.

A kereskedők ennek sokszor nem örülnek, ezért gyakran helyeznek ki olyan táblákat, amelyeken azt közlik, hogy bizonyos értékhatárig nem lehet kártyával fizetni. Ez is inkább a kisebb üzletekben jellemző.

Ilyet hivatalosan nem tethetne senki, ugyanis Magyarországon 2021 óta kötelező az elektronikus fizetés biztosítása a kereskedők, szolgáltatók számára.

Kapcsolódó

A törvény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy „a kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását”. Sokan mégsem tartják be. Az OTP korábbi felmérése szerint ráadásul a vállalkozások negyede már a készpénzt nem fogadja el, erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben. Természetesen ez nem a cél, az elektronikus és a készpénzes fizetési módoknak kéz a kézben kell járniuk.

Megéri mindenkinek

Az elektronikus tranzakciók emelkedése társadalmi szinten is rengeteg előnyt jelenthet, pont emiatt döntött úgy az MNB néhány évvel ezelőtt, hogy a fő pénzforgalmi stratégiai cél, hogy a készpénzhasználat lehetőségének fenntartása mellett 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya elérje a kétharmadot.

A növekvő banki díjak azonban jelentősen akadályozzák az elektronikus pénzforgalom terjedését. „A magas költségeknek negatív hatásai vannak a lakossági és a kisebb kereskedői szereplők esetében is” – mondta Luspay Miklós.

Nem az a fő cél, hogy elektronikusan fizessünk, hanem az, hogy versenyképes legyen a magyar gazdaság

– hangsúlyozta Luspay Miklós jegybanki igazgató az MNB szerdai sajtótájékoztatóján.

Történt előrelépés, de van még teendő

Előrelépés történt a kis értékű tranzakcióknál, a számlafizetéseknél, nőtt az elektronikus megoldásokat használó 60 év felettiek aránya, minden korosztályban emelkedett a digitális fizetési megoldásokat preferálók aránya. A kereskedői oldalon javult az elektronikus fizetési rendszerek kihasználtsága, sőt, bár csak kis mértékben, de nőtt az ingyenes átutalások aránya is.

Nem került közelebb a kitűzött célokhoz a pénzrendszer a következő tényezők miatt:

  • továbbra is rendkívül magasak a pénzforgalmi díjak,
  • nem nőtt a csak elektronikus jövedelemmel rendelkezők aránya,
  • továbbra sem használják a magyarok a harmadik fél szolgáltatókat.

A kártyás fizetéseknél a legtöbb csalás adathalászattal valósul meg, míg az átutalásos és beszedéses visszaéléseket pszichológiai manipulációval oldják meg a bűnözők.

Folytatódhat a trend 2024-ben is

Az elektronikus fizetések száma éves összevetésben 11,5 százalékkal, míg értéke 10,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévében. A jegybank friss statisztikája szerint minden negyedik bankkártya a mobilunkba költözött: a mobiltárcába regisztrált kártyák száma ugyanis egy év alatt 30 százalékkal, az ezekkel végrehajtott tranzakciók száma 37 százalékkal, értékük 44 százalékkal nőtt.

Az OTP Bank szakértői szerint ezeknek a trendeknek a folytatódására számíthatunk a nyári időszakban is. Kiemelték: nőtt az innovatív fizetési megoldásokra való nyitottság a lakosság részéről.

„A strandok, szezonális vendéglátóhelyek nyitásával és az otthonfelújítási program tervezett nyári indulásával további nőhet az elektronikus fizetések aránya” – mondta Hideg Noémi, a bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője. Kiemelte: a vállalkozásokat segíti, hogy az OTP-nél már egyszerűen, online szerződéskötéssel, bankfiók felkeresése nélkül igényelhető hagyományos POS-terminál vagy SimplePay Telefonos POS alkalmazás.