Egyre gyakrabban használják a fintech-alkalmazásokat a magyarok is, bár a használat módjában jócskán van különbség a nyugat-európai országokhoz képest, összességében nem állunk rosszul. A hazai pénzforgalmi piacon is jelentős szereplőnek számítanak már a külföldi székhelyű pénzügyi szolgáltatók. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év elején ezek közel 700 ezer fizikai és 1,25 millió virtuális fizetési kártyát bocsátottak ki magyar ügyfelek részére.

A külföldi szolgáltatók hagyományos bankkártyáinak 76 százalékát használták vásárlásra az ügyfelek 2023 negyedik negyedévében, míg a magyar bankoknál mindössze 71 százalékos volt ez az arány. A külföldi székhelyű pénzügyi cégek esetében a virtuális kártya nem túl népszerű: mindössze 35 százalékos arányban használták. Magyarázat lehet az alacsony számra, hogy a Revolutnál például a virtuális bankkártyával nem vehetünk fel készpénzt.

Ha szeretnénk használni az ATM-es készpénzfelvételt, akkor meg kell rendelnünk a fizikai kártyát, amiért az említett fintech cégeknél csak a szállítási költséget kell kifizetni.

A külföldi pénzügyi szolgáltatók mérete együttesen már akkorára rúg, hogy összességében egy­ közepes ­méretű ­magyar bankénak ­megfelelő­ ügyfélkörrel­ rendelkeznek, így összesítve az ötödik legnagyobb bank lennének.

Szeretünk mobillal fizetni

Annak ellenére, hogy a fintechek mérete összemérhető a hazai bankokkal, jelentős különbségek figyelhetők meg abban, hogy az ügyfelek hogyan használják a magyar és a külföldi szolgáltatóktól származó kártyáikat. Sőt, a mobiltárcás használatban is látszik a különbség. Míg a magyar szolgáltatók kártyáinak csak 23 százaléka volt 2023 végén mobiltárcába regisztrálva, addig a külföldieknél ez az arány 69 százalékos volt.

Kapcsolódó

A 46 százalékpontos különbséget magyarázhatjuk azzal, hogy a fintech-eknél gördülékenyebben működik a mobiltárcába regisztrálás, azonban a hazai bankoknál elég jó a helyzet, néhány perc alatt elindíthatjuk az első telefonos, például Apple Pay-es fizetést.

Olcsó és kényelmes szolgáltatással maradnak versenyben

Ha fintech-ekről beszélünk, a legnagyobb előnyük az, hogy az alapszolgáltatások jó része – egyes esetekben az összes – teljesen ingyenes. Sok ügyfél azért használja ezeket a szolgáltatókat, mert ingyenes a számlavezetés, kedvezőek a devizaárfolyamok és korlátlan számban lehet létrehozni egyszer használatos virtuális kártyákat. Utóbbi óriási előny, hiszen kártyaadataink megvédésének egyik legjobb eszköze az „eldobható” fizetőkártyák használata.

A magyarok jellemzően nem a hagyományos bankszámlájuk helyett, hanem azok mellett használják a fintech-alkalmazásokat, bár a huszonévesek köréből ellenpéldát is lehet említeni. Ennek ellenére a külföldi szereplők jelenléte és piacszerzése jelzi, hogy az ügyfelek nyitottak az új banki megoldásokra, amennyiben azok olcsóbbak és kényelmesebbek számukra.

Az új szereplők által teremtett verseny a hazai bankokat is ösztönzi a szolgáltatásfejlesztésre, így például a mobiltárcás fizetés vagy a kedvező árfolyamon történő devizaváltás egyre nagyobb mértékben jelenik meg hagyományos bankoknál is.

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogyan érdemes fizetni a nyaraláson. Bankkártyát vagy készpénzt érdemes választani? Forintban vagy euróban fizessünk a terminálon? – ezekre a kérdésekre is választ ad elemzésünk, amelyet itt olvashat el.

Külföldre fintech, készpénzre hagyományos bank

A külföldi szereplők által kibocsátott kártyákat forgalomarányosan majdnem négyszer olyan gyakran használják az ügyfelek külföldön, mint a hazai szolgáltatók kártyáit. A külföldi szolgáltatók kártyáival az ügyfelek összesen több mint 125 millió vásárlást bonyolítottak, nagyjából ezer milliárd forint értékben 2023-ban, szemben a hazai szereplők által lebonyolított 1,85 milliárd tranzakcióval, 11,5 ezer milliárd forint értékben.

Így elmondható, hogy a magyar ügyfelek vásárlási forgalmának közel tizede már ezekkel a kártyákkal történik: a külföldi szereplőknél az egy fizikai kibocsátott kártyára jutó éves vásárlási forgalom 1,43 millió forint volt, ami havi szinten körülbelül 119 ezer forintot jelent. Ez egyébként a hazai szolgáltatók hasonló adatának 77 százaléka.

A magyarországi szereplők által kibocsátott kártyákkal lebonyolított tranzakciók nagyjából tizede történt külföldön az év során, ezzel szemben a külföldi szolgáltatók kártyáival a vásárlási tranzakciók kétharmada és értékének nagyjából a fele volt külföldi. Itt egyértelműen nagy szerepük van a kedvező devizaváltási árfolyamoknak, amelyek miatt gyakran csak külföldi használatra veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat a magyar ügyfelek.

A külföldi kártyákkal a vásárlások értékének 44 százaléka volt internetes, míg ez a magyar kibocsátású kártyáknál csak 30 százalék volt. Míg a magyarországi kártyákkal a vásárlások számának 17, értékének 30 százaléka történt távoli elfogadási csatornán, addig a külföldi szereplők kártyáival a vásárlások számának majdnem negyede, értékének pedig 44 százaléka történt távoli (jellemzően internetes) fizetéssel.

Míg magyar kártyákkal 2023 során a tranzakciók értékének harmada készpénzfelvétel volt, külföldi szereplőknél ez mindössze 9 százalék. Darabszámban a magyar kibocsátású kártyákkal lebonyolított tranzakciók 5 százaléka volt készpénzfelvétel, viszont ez a tranzakciók összértékének harmadát jelentette.

Nagyon eltérőek tehát a használati szokások, ami nem meglepő az egyes szolgáltatók eltérő üzletpolitikája miatt. Egyrészt a külföldi szolgáltatóknál jellemzően nem elérhető a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel igénylése, hanem csak egy ennél alacsonyabb, de külföldön, devizában is felhasználható limit van érvényben.