Bárki lehet támadás célpontja, de különösen veszélyeztettek azok, akik nem tudnak lépést tartani a digitalizáció rohamos fejlődésével és a kibertérben megjelenő kockázatokkal. A bűnözők továbbra is kecsegtető ajánlatokkal vagy épp sürgetéssel és nyomásgyakorlással támadnak – mondta Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség (MBSZ) elnöke a szövetség új ajánlást bemutató sajtótájékoztatón.

A leggyakoribb csalástípusok jelenleg a következők:

  • a csomagküldők nevében küldött adathalász sms-ek;
  • banki szolgáltatók nevével visszaélve telefonálás;
  • az állami hivatalokra és a postára való hivatkozás;
  • de még az is egyre gyakoribb, hogy nemcsak leűrítik a számlánkat, hanem személyi kölcsönt is felvesznek a nevünkben a bűnözők.

A kibercsalásokkal kapcsolatos statisztikák alapján sem a kor, sem a társadalmi csoport, neveltetés, de még a pénzügyi helyzet sem számít, mindenféle ügyfél van az átvertek között. Bár nincs olyan korcsoport, akik fokozottan a kibercsalók célkeresztjében lennének, annyi azonban látszik, hogy a kor előrehaladtával nemcsak a gyakoriság nő, hanem az ellopott pénz értéke is. Ezt a tendenciát egyedül a 40-49 éves korosztály töri meg, ők ugyanis gyakrabban válnak csalás áldozatává, mint az 50-59 éves ügyfélkör.

A volumen növekedése sem véletlen, hiszen a korunk előrehaladtával általában egyre inkább nő a megtakarítások összege.

Sütő Ágnes kiemelte: nem lehet definiálni olyan pszichológiai gyengeségeket, amelyek az áldozati célcsoport jellemzőjeként lehet meghatározni.

Egyre több a csalás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint bár megtört a 2022 eleje óta tartható meredek növekedés a banki átutalásos csalások számában és azok értékében, a bankkártyás visszaélések száma sajnos tovább növekedett még a tavalyi év negyedik negyedévében is.

A tavalyi utolsó negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatóknál (a legfőbb szereplők a bankok) az átutalással kapcsolatos kibercsalások

  • volumene 36 százalékkal (9 162 milliárdól 5 769 milliárd forintra),
  • esetszáma pedig 34 százalékkal (5 762 db-ról 3 737 db-ra) esett vissza.

A két évvel ezelőtti bázishoz képest azonban még mindig jóval magasabb a kibervisszaélések száma a pénzügyi szektorban. A tavalyi évben 18 296 sikeres visszaélés valósult meg az elektronikus pénzforgalomban, a kísérletek számánál még ennél is ijesztőbb az adat: 60 509-szer próbálkoztak a csalók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az áldozatokat éves összesítésben 23,2 milliárd forinttal károsították meg 2023-ban, ez percenként 50 ezer forint ellopását jelenti.

A digitális csatornákon keresztül elkövetett átverések a koronavírus-járvány alatt robbantak be, amikor az ügyfelek zöme áttért az elektronikus banki megoldások használatára. 2020-ban azonban még csak kicsit több mint ezer volt a sikeres visszaélések száma az elektronikus pénzforgalomban, ehhez viszonyítva tavaly, 2023-ra 18-szoros volt a növekedés, értékben pedig nyolcszor annyit loptak a csalók.

Új ajánlás

A Magyar Bankszövetség vezetésével a Kiberpajzs együttműködés szereplőivel közösen hoztak létre egy ajánlást, amely azt a célt szolgálja, hogy

  • a banki ügyfélszolgálat együttérző, empatikus banki kommunikációját segíti, hiszen az ügyfelek ilyenkor akár a teljes megtakarításukat is elveszíthetik,
  • másrészt az ügyintézőnek pontosan rögzítenie kell a csaláshoz kapcsolódó eseményeket.

A szakmai anyag nem nyilvános, ugyanis ha bárki számára elérhető lenne, akkor a banki szereplők mellett a csalók is információkat szerezhetnének az ellenük folytatott gyakorlatról.

Az ajánlásban konkrét eseteket, fogalmakat, példákat és belső képzésekhez konkrét forgatókönyveket is kapnak az MBSZ tagbankjai. Dávidné Hídvégi Julianna, az Igazságügyi Minisztérium (IM) pszichológusa elmondta: kifejezetten használatos és kerülendő kommunikációs paneleket is tartalmaz a dokumentum, amely nagy segítségére lehet az ügyfeleknek.

„De hát hogyan tudta bemondani a PIN-kódját? Hogy gondolta?” – említette példaként a tiltólistás kommunikációra az IM pszichológusa.

Az áldozati ügyintézés kiemelt fontosságát azzal magyarázzák, hogy ezzel tudják biztosítani, hogy ha már csalás áldozata lett az ügyfél, akkor legalább ne élje meg rosszul az ügyintézési folyamatot. Kenyeres Gabriella, az IM Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője elmondta: még ma is nagyon gyakori a másodlagos viktimizáció, ennek a megváltoztatása pedig rendkívül fontos feladata a bankpiaci szereplőknek.

Mit tegyünk, ha átvertek?

Ha csalás áldozata lett, a legfontosabb a feladata, hogy

  • bejelentést tegyen a banknál,
  • illetve feljelentést tegyen a rendőrségen.

A bank felkeresése bármikor történhet, nemcsak munkanapokon, hanem az év minden napján. Az OTP Bank tájékoztatása szerint náluk a legtöbb bejelentés hétfőtől péntekig érkezik, rendszeresen csörög a telefon a kifejezetten erre a célra létrehozott call centerbe. Emlékeztettek: érdemes felhívni a bankot még abban az esetben is, ha nem volt sikeres a csalás, csak bepróbálkoztak nálunk a bűnözők.

Ellenőrizze a limiteket, és kontrollálja a számláját

Az Economx számolt be róla elsőként, hogy május nyolcadikától automatikusan egymillió forintos napi átutalási limitet állít be az internet- és mobilbankból indított átutalásokra az OTP Bank.

Az MBH Bank ügyfelei maguk dönthetnek arról, hogy limit beállításával kívánják-e korlátozni saját bankszámlájukon a pénzmozgást, legyen szó akár átutalásról, bankkártyás fizetésről vagy készpénzfelvételről.

Kapcsolódó

„A Raiffeisen Bank kiemelten ügyel a biztonságra, már számos védelmi megoldást bevezettünk, és továbbiakat is vizsgálunk” – nyilatkozták lapunknak.

Az UniCredit Banknál az alapértelmezett tranzakciós limit forintbankszámlák esetén 200 ezer forint, a napi limit pedig 500 ezer forint az mBanking mobilapplikációban és az eBanking internetbanki rendszerben, valamint a telefonbanki csatornán egyaránt. Az ügyfelek a bankolási szokásaiknak megfelelő saját limitet határozhatnak meg és állíthatnak be maguknak.

Az Erste Banknál alapértelmezetten a hirdetmény szerinti 50 millió forint napi átutalási limit került beállításra. A pénzintézet szintén a visszaélések és csalások elkerülése érdekében döntött így, ugyanakkor felhívták az ügyfelek figyelmét: érdemes csökkenteni a napi utalási limitet.

Az elektronikus csatornák átutalási limitkezelése, ügyfélszegmensenkénti bontásban a bankolási szokásokhoz igazodva MNB elvárás 2024. szeptember elsejétől – hívta fel lapunk figyelmét a CIB Bank. „Ennek a komplexebb limitkezelés bevezetésnek az időpontja az elvárásnak megfelelően szeptember 1. a bankunkban” – közölték az Economxszal.

Kiemelték: jelenleg egy általános limit került beállításra az elektronikus csatornáikra, mely az ügyfél által bármikor tetszőlegesen módosítható egy általa kiválasztott kisebb értékre. A maximális limitek ugyanakkor felfelé nem módosíthatóak.

„A jelenlegi magasabb alaplimitek elsősorban a vállalati ügyfélkör zavartalan kiszolgálása érdekében kerültek meghatározásra” – tették hozzá. A fogyasztói ügyfélszegmensben az új limitkezelési szabályok szerint a napi bankolási szokásokhoz igazodva alacsonyabb alaplimitek kerülnek majd bevezetésre.

Sütő Ágnes, a bankszövetség elnöke elmondta: azon ügyfelek, akiknek nincs push- vagy sms-értesítés beállítva a számlájára, átlagosan 48 óra alatt észlelik, hogy ellopták a pénzét. A mai felgyorsult pénzügyi világban pedig csak futhat a pénze után az ügyfél.