A nyugdíjra egyre kevesebben tesznek félre, inkább az egészségükre költenek a magyarok, legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikájából. A taglétszámban ugyanis csökkenő tendenciát láthatunk az adatokban mindkét nyugdíjpénztár-típusnál. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál (önyp) 0,9 százalékos volt a csökkenés 2024 első fél évében, a magánnyugdíjpénztáraknál (mnyp) az évek óta tartó lassú csökkenés felerősödött: 2,2 százalék volt a visszaesés.

Eközben az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoportba tartozó pénztártagok száma nemhogy csökken, 2022 óta dinamikusan növekszik. 5,1 százalékkal volt magasabb a számlával rendelkezők száma június végén az egy évvel ezelőtti adathoz képest.

Az egészségünkhöz kapcsolódó pénztárak taglétszáma már megközelíti 1,16 milliót, az idei év első hat hónapjában több mint 31 ezres volt a bővülés. Ötéves időtávon 13 százalál feletti volt az emelkedés.

Ezekkel a pénztárakkal rengeteg egészségügyi szolgáltatást és terméket tudunk adókedvezménnyel támogatva igénybe venni, sőt, nemcsak a tagok, hanem a közeli hozzátartozóik is. Kénytelenek így tenni, hiszen egyik szektorban sem számíthatnak állami segítségre. Egy önyp végelszámolásának és egy mnyp beolvadásának eredményeként egyébként a jegybank által felügyelt pénztárak száma 48-ról 46-ra csökkent 2024 első felében.

Nem nyitnak a fiatalok

Aggasztó a taglétszámokkal kapcsolatban a korosztályi megoszlás, a 16-29 közöttiek mindössze 2-4 százalékos arányt tesznek ki a tortából. Ez rossz hír amiatt is, mert ezeknél a megtakarítási formáknál számít, hogy mennyi ideig tartjuk ott a pénzünket, különösen ha a nyugdíj célú megtakarításokra gondolunk.

Utóbbinál rendkívül fontos lenne megértenie a lakosságnak, hogy nem érnek rá 45-50 éves korukban elkedzeni félretenni, annyi idő alatt ugyanis szinte lehetetlen elegendő tartalékot felhalmozni a nyugdíjas évekre. A másik tévhit az szokott lenni, hogy havi 5-10 ezer forintot elegendő eltenni, ez is tévképzet, a jelenlegi gazdasági környezetben legalább 20 ezer forint körüli megtakarításban érdemes gondolkodni hosszú távon.

Szja-t is visszakaphatunk

A különféle nyugdíjcélú megtakarítások és az egészség-, és önsegélyező pénztári befizetések után adó-visszatérítést is lehet igénybe venni. Összesen 280 ezer forintnyi személyi jövedelemadót (szja) kaphatnak vissza azok, akik teljesítik a visszatérítéshez szükséges feltételeket és legalább ennyi szja-t be is fizettek az előző adóév során.

Egyre többen élnek is a lehetőséggel. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén 18,1 milliárd forintot tett ki a pénztári befizetésekhez kapcsolódó szja-visszatérítések összege, ami az előző évhez viszonyítva közel 15 százalékos emelkedést jelent. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál még ennél is jobb a helyzet, 2022-ről 2023-ra 51,5 százalékkal nőtt az ehhez kapcsolódó személyi jövedelemadó visszatérítések összege, így tavaly 14,3 milliárd forint volt. Idén hat hónap alatt 15,85 milliárd forintot utalt vissza a NAV a pénztártagok számláira.

Hogyan jön ki a 280 ezer?

  • Egy év alatt 750 ezer forintot kell befizetni valamelyik fent már bemutatott pénztártípusba, így ugyanis annak 20 százalékát, tehát 150 ezer forintot vissza tudunk igényelni a befizetett szja-ból.
  • Emellett, ha valakinek van nyugdíjbiztostása is, és legalább 650 ezer forintot befizet egy év alatt, akkor további 130 ezer forintos visszatérítés is érkezni fog a számlára a következő adóévben.
  • Ha valaki nyugdíjbiztosítás helyett inkább nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyitna, akkor is van lehetőség adó-visszatérítésre, ugyanakkor a maximum itt 130 ezerről 100 ezer forintra csökken.

Rekordbevételek

Az egészségpénztárak első fél éves tagdíjbevétele 33,6 milliárdra emelkedett, a tavalyi év azonos időszakához képest 25 százalékos volt az ugrás. A növekedés elsősorban a munkavállalók egyáni befizetéseinek köszönhető (27 százalék), de a munkáltatók is 14 százalékkal növelték a befizetések összegét.

Az év második fele már-már hagyományosan mindig erősebb szokott lenni a szektorban, így jelentősebb javulás ősztől várható. Ennek adóoptimalizálási okai vannak, hiszen a tárgyév végi befizetésekre lehet csak visszaigényelni 150 ezer forintnyi szja-t.

Népszerűek a pénztári alapok is, június végén közel 90 milliárd forint volt az egyéni számlák egyenlege. Egyszerű számtani átlaggal számolva 77,5 ezer forintra jön ki az itt tartott pénz, persze, sokkal nagyobb a szórás a Magyarországon tapasztalható extra vagyoni eltérések miatt. A témáról korábbi cikkünkben részketesen is írtunk, amelyet itt olvashat el.

19,5 százalékkal nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon, a magánnyugdíjpénztáraknál 15,3 százalékos volt a növekedés egy év alatt. A korábbi trendekkel ellentétben az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport által kezelt vagyon is 15,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbi értékhez képest.

Gyógyszer helyett orvos

Tavaly még gyógyszerre költöttünk, most már inkább az orvosnak fizetünk – a szolgáltatási kiadások között az indulás óta egészen 2023-ig a gyógyszerkiadások tartoltak, most már azonban a kiegészítő/helyettesítő egészségügyi szolgáltatások, azaz a magánorvosi ellátásra megye el a legtöbb pénz.

Bár, érdemes megjegyezni, hogy nem nagy a különbség a két elem között:

  • magánorvosi elltásra 18,43 milliárd forintot fordítottak,
  • míg a patikában 18,26 milliárd forintot hagytak ott a pénztártagok,
  • eközben gyógyászati segédeszközökre 6,7 milliárd ment el.

Iskolakezdést ep-számláról?

Elég közel vagyunk az iskolakezdéshez, a szülőknek ilyenkor sok-sok extra kiadással kell szembenézniük. De akinek van egészségpénztári megtakarítása, az a pénztárból minden évben gyermekenként a havi minimálbér összegét költheti el a beiskolázás költségeinek fedezésére.

  • Ez 2024-ben 266 800 forint, amelyből óvodás, általános- és középiskolás gyermekeknek tanszerek, ruhák vásárolhatók, illetve főiskolai, egyetemi hallgatók tandíja, kollégiumi vagy albérleti díja fizethető.
  • Ennek előnye, hogy az egészségpénztári befizetések 20 százaléka adóvisszatérítés formájában visszaigényelhető, ezért ez valódi megtakarítást jelent a beiskolázás költségein. Ez pedig jelenleg 53 360 forint.

Fontos, hogy az egészségpénztárból csak akkor lehet iskolakezdésre költeni, ha az erre szánt összeg már legalább 180 napja a pénztárban van, és a jogosultságunkat is igazolnunk kell. Ez tehát igényel némi előre tervezést és előzetes takarékoskodást. Így ugyanakkor valóban jóval kisebb teher lesz megvásárolni az iskolakezdéshez szükséges eszközöket.

A vásárlást is jól kell időzíteni, hiszen az iskolakezdési szolgáltatás keretében csak augusztus 15. és július 30. között kiállított számlákat számolhatunk el. A számlákat itt gyűjteni kell, nem vásárolhatunk tehát közvetlenül az egészségkártyánkkal.