Világszinten lassulni látszik a fintech-vállalatok növekedési üteme, Amerikában és az európai országok jó részében ugyanakkor bővült ezen innovatív cégek száma. Magyarország itt is kivétel: nálunk 2023-ban az elmúlt hat év legalacsonyabb fintech befektetési hajlandóságát lehetett megfigyelni, ugyanakkor a kisebb összegű befektetések, valamint a technológiai megoldások iránti érdeklődés szerencsére megmaradt.

A szektoron belül továbbra is a digitális fizetési és hitelezési megoldások számítanak a legnépszerűbbnek, bár a magas inflációs környezet egyes üzleti modellek terjedésére jelentős hatással volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fintech és digitalizációs jelentéséből.

A megnövekedett megélhetési és hitelfelvételi költségek fellendítették az alternatív finanszírozási platformokat, különösen a buy now pay later (azaz vásárolj most és fizess később, BNPL) megoldások iránti keresletet.

Az AI szerezheti vissza a pénzünket?

Ahogy arról mi is beszámoltunk, hihetetlen mértékben erősödtek a kiberbiztonsági kihívások: nőtt a csalási kísérletek száma, valamint a megszerzett adatok és pénzösszegek volumene is. Bár az átutalásokhoz kapcsolódó visszaélések száma visszaesett, a kártyás csalások még mindig nagyon magas. Az áldozatokat éves összesítésben 23,2 milliárd forinttal károsították meg 2023-ban, ez percenként 50 ezer forint ellopását jelenti.

Nem véletlen, hogy ilyen sok és egyre súlyosabb digitális banki csalás történik, hiszen a koronavírus-járvány óta folyamatosan felfutóban van a lakosság digitális jelenléte – mondta Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank szerdai sajtótájékoztatóján.

Ebben is döntő szereppel bír a technológiai fejlődés, kiemelten a mesterséges intelligenciára alapuló megoldások

– húzta alá.

Mindenki mást akar

A különböző generációk teljesen más fogyasztói igényekkel rendelkeznek. A jegybank szerint a Z-generáció sajátos élethelyzete miatt egyedi megközelítést igényel, mely értékes tanulság lehet a pénzügyi intézmények számára termékeik és szolgáltatásaik tervezésében.

Pereczes János, az MBH Bank ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy ugyanazok a problémák jönnek elő a banki alkalmazásokkal kapcsolatban, mint a hagyományos bankfióki ügyfélszolgálatoknál.

Kiemelte: a viselkedési mintákat gyorsan fel lehet venni. Tehát az idősebb generációk hamar át tudnak állni a digitalizációra, példaként említette, hogy az X-generáció körében milyen népszerűek a mobilbanki szolgáltatások.

Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója szerint ma már egyre nehezebb fenntartani az ügyfelek figyelmét, a bankszektor következő néhány évtizedének legnehezebb feldatának tartja ennek a tendenciának a kezelését.

Társadalmi, geopolitikai változások jönnek a következő időszakban, így nem tudjuk eldönteni még, hogy mire van szüksége a teljes ügyfélkörnek

– véli Pereczes János, az MBH Bank ügyvezetője.

Molnár Tünde, az OTP Bank global markets vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek megszerzése és megtartása is a hiperperszonalizáció pontosságán és hatékonyságán múlik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a fogyasztók egy részletesen – sokszor mesterséges intelligencia által – személyre szabott szolgáltatást és ajánlatokat kapnak.

A jegybankok egyre aktívabban kutatják a digitális jegybankpénzek alkalmazási lehetőségeit is. Ezen a területen egy új korszak kezdődött: elindult a digitális euró elkészítése, mely alapvetően változtathatja meg az Európai Unió (EU) digitális fizetési szolgáltatásainak piacát.

Az időtényezőt próbálják meg az ügyfelek javára fordítani a szabályozók a megnövekedett elektronikus banki csalások miatt. Jelenleg ugyanis, ha nem reagálunk elég gyorsan, pénzünknek búcsút inthetünk.Augusztustól viszont változás jön: egy új törvény lehetővé teszi, hogy a visszaélésekhez kapcsolódó számlákat időben blokkolhassák a bankok. Bár a teljes védelem még nagyon messze van, a szabályozás reményt nyújthat a banki csalások potenciális áldozatainak. A szabályozás részleteiről korábbi elemzésünkben részletesen írtunk, amelyet itt olvashat el.

Szabályozói oldalról is van még teendő

A technológiai- és fintech-szektor szabályozása terén jelentős évnek bizonyul az Európai Unióban (EU). Idén számos úttörő jogalkotási kezdeményezés indult vagy éppen hamarosan hatályba lép, igazodva az innováció gyors üteméhez.

„Fontos feladatunk, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő potenciált kihasználjuk a pénzügyi szektorban” – hangsúlyozta Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója.

Kiemelt feladat a mesteréges intelligencia (AI) szabályozási keretrendszerének kidolgozása, amelynek célja a technológia transzformatív erejének felelős és biztonságos kiaknázása. A jogalkotó ugyanakkor nemcsak az AI-ban rejlő lehetőségek felhasználására koncentrál, hanem próbálják rendezni az AI-rendszerek által okozott károkat is.

A technológiai óriásvállalatok, amelyek szolgáltatásai szinte megkerülhetetlenekké váltak a digitális világban, 2024-től szigorúbb szabályokkal néznek szembe az EU-ban. Ezek célja

  • a digitális piacok versengő jellegének megőrzése,
  • valamint az alapvető jogok betartása érdekében a bigtech-platformok által közvetített tartalmak hitelességének és biztonságának megőrzésével egy biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet fenntartása.

Idén már alkalmazni kell az EU új kriptoeszközöket és a piacot szabályozó keretrendszerét, melynek felügyletében az MNB kiemelt szerepet tölt majd be. Közben zajlik az uniós pénzforgalmi szabályozás felülvizsgálata és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés új keretrendszerének kidolgozása is, támogatva a nyílt bankolás fejlődését és a nyílt pénzügyek irányába történő elmozdulást, ezzel biztosítva az uniós állampolgárok számára a modern pénzügyi szolgáltatásokhoz való kötetlenebb hozzáférést.

Hagyjuk az úttörő fintecheket, hogy megégessék magukat, mi majd utána bekapcsolódunk ebbe a szegmensbe

– erről Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója beszélt.

Pereczes János, az MBH Bank ügyvezetője emlékeztetett: egyre több magyar tart kriptoeszközt, körülbelül hat-nyolcezer ügyfélnek 400-500 millió forintja van ilyen pénzeszközökben. Az ügyvezető szerint minél hamarabb lépnie kell a hagyományos bankoknak is, máskülönben lemaradnak a pénzügyi versenyben.

Nőttek is, meg nem is a digitális képességek

Jelentősen javult a hazai bankok technológiai fejlettsége a tavalyi évhez képest. A biztosítási szektorról ezt nem lehet elmondani, ott egy stagnálás látszik a digitális ügyintézési technológiákat figyelve. A befektetői körben a jegybank felmérése közepesnek ítélte a működést.

Hat év alatt megduplázódott az aktív fintech-vállalatok száma, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint 212 ilyen vállalkozás volt Magyarországon, ez a szám jelenleg körülbelül 250-260 lehet. A piaci vállalatok száma összetételben nem változott, továbbra is a mikro- és kisvállalatok teszik ki az ügyfélkör 80 százalékát.

Az elektronikus forgalom egyértelmű előretörése látszik tehát, ugyanakkor Szombati Anikó úgy véli, „a bankolás nem lehet teljesen automatikus, gépesített”.

A lakossági ügyfeleknél a mobilbanki, míg a vállalati szektorban a netbanki csatornák aránya emelkedett meg az elmúlt időszakban. Érdekes egyébként, hogy a digitális megoldások növekedése az omni-channel csatornák arányának csökkenésével járt együtt.

Sok bank a klasszikus bankügyletektől elkülönülve kezeli a befektetéseket, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy külön alkalmazást készítenek a részvények, kötvények és egyéb ügyletek kezelésére. Ez a banki szakértők szerint mindenképp negatív, a pénzügyi szektorban egyre nagyobb teret kellene adni az integrációnak.