Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, mivel a 2022-es csúcs óta a forgalom folyamatosan csökkent, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutatnak az adatok. A kelet-közép-európai (KKE) régió több országában tapasztalható visszaesés nálunk különösen erőteljes volt, ami a fogyasztói bizalmi index éles esésében is megmutatkozott. Ebben természetesen jelentős szerepe volt a rosszul alakuló inflációs adatoknak. Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, mely tényező még ma is érzékelhetően hatást gyakorol az ágazat belső folyamataira.

„Az áremelkedés üteme a tavalyi második félévben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó reálbérek már a tavalyi év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet ágazati sajtóreggelijén.

Kapcsolódó

Ennek megfelelően arra számít az elemzési igazgató, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás még az idei évben visszatér az emelkedő pályára. Olyannyira, hogy az ország gazdasági növekedésének egyik fő támasza lehet a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése. Ez mindenképp pozitívnak tűnő jövőkép, hiszen a legutóbbi statisztika szerint Észtországgal holtversenyben nálunk volt a leggyengébb teljesítmény volt az Európai Unióban.

Így alakulhat a lakossági fogyasztás

A kiskereskedelem egyes ágazatait vizsgálva azt látjuk, hogy a gépjármű-üzemanyag kereskedelem az árstop tavalyi megszűnése óta emelkedő pályán van, míg az élelmiszer-fogyasztás esetében az elmúlt szűk egy évben már láthatóak a stabil visszaépülés jelei. A nem-élelmiszer jellegű fogyasztás nagyjából negyedéves csúszással követte az üzemanyag és az élelmiszer kategóriákat a volumenváltozásban.

Két és fél éves rekordot döntött a nem-élelmiszer kategória bővülése, havi alapon 1,1 százalékos volt a növekedés. Ebben a kategóriában is további emelkedésre számítunk, részben a tavaly elhalasztott vásárlások pótlása, részben az otthonfelújítási program hatására felpörgő bútor-, háztartási cikk- és építőanyag-vásárlások miatt – hangsúlyozta Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.

Lassú, de stabil növekedést várunk az egyes ágazatokban

– tette hozzá.

Báthori Bence kiemelte: ennek az ágazatnak a folyamatai megmutatják, hogy milyen a magyar gazdaság helyzete, illetve arról is sok mindent elárulnak a kiskereskedelmi adatok, hogy milyen a lakosság jövőképe.

Tényleg drága az élelmiszer itthon?

„Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között, de fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki” – erről már Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője beszélt.

A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari elszállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron árasztják el a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat. A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingárral versenyezzünk, de nem is ez az optimális cél az ország számára.

Sokszor hasonlítják hazánkat Lengyelországgal, akik abban jobbak nálunk, hogy az élelmiszeripari kkv-k rendkívüli mértékben exportképesek. Miért van ez? Mert ők vertikálisan integrált termelései rendszerekben dolgoznak. Héjja Csaba szerint nekünk is ebbe az irányba kellene elmozdulni.

„Érkezik az országba egy 1 500 milliárd forintos fejlesztési forrás, ha ezek okosan lesznek befektetve, akkor sokkal hatékonyabb lehet a magyar élelmiszeripar” – tette hozzá, kiemelve, hogy a dömpingárakkal szembeni ellenállóképességet is növelni tudjuk.

A hazai cégeknek a mennyiséggel szemben érdemes inkább a jó minőségű, magasabb árú termékek gyártását fókuszba helyezniük – mutatott rá az elemző.

Gyorsabb és kényelmesebb vásárlás

A fogyasztói élmény szempontjából egyre inkább meghatározó tényező az, hogy milyen fizetési lehetőségeket kínálnak a kiskereskedelmi egységek. Jelenleg a bankkártya a legnépszerűbb elektronikus fizetési eszköz: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 10 millió darab van forgalomban, és ezek közel negyedét már mobiltárcába is regisztrálták. „A rendszeresen használt kártyáknál még nagyobb arányban jelennek meg az okostelefonokba regisztrált fizetési megoldások, itt 34 százalékos az arány” – mondta Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking üzletfejlesztési vezetője.

Az országban több mint 250 ezer POS-terminál működik, és ezek száma folyamatosan emelkedik. Az elmúlt öt évben a belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan nőtt. 2021-ben és 2022-ben a tranzakciók száma több mint 20 százalékkal emelkedett, míg 2023-ban egy szerényebb, közel 12 százalékos növekedés következett, a tranzakciók értéke azonban közel 20 százalékkal emelkedett. Bár utóbbi nem meglepő az EU-rekorder infláció mellett.

Jelenleg a készpénzes és elektronikus tranzakciók száma nagyjából fele-fele arányban jelenik meg az adatokban.

Hasonló tendencia figyelhető meg a hitelkártyás vásárlásoknál is: 2023-ban 8 százalékkal nőtt a vásárlások száma, míg a tranzakciók értéke 16 százalékkal emelkedett. Ezen kártyatípusnál jelentős csökkenés látszik, már csak kicsit több mint egymillió ilyen kártya van az ügyfeleknél. A hitelkártyáknál még radikálisabban látszik a digitalizációs tendencia, a készpénzfelvételek száma jelentősen csökkent.

A jövő fizetési technológiái

Tovább növekszik a következő években az elektronikus fizetési tranzakciók jelentősége a jegybank 2030-as pénzforgalmi stratégiájának megfelelően, ami a digitális megoldások növelését és a készpénzforgalom visszaszorítását tűzte ki céljául. A jelenlegi 30 százalékról 60 százalékra kell növelni az elektronikus tranzakciók arányát.

A közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik.

  • Az egyik a buy now pay later (BNPL) technológia, amely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását. Az ellenérték kifizetését el tudjuk halasztani, esetleg részletekre is bonthatjuk a teljes összeget. Ilyen finanszírozási megoldást elsőként az MBH Bank kínál a régióban a Bupa platformon keresztül.
  • A másik fontos innováció az MNB által bevezetett qvik névre keresztelt technológia, melynek köszönhetően akár egy QR-kód beolvasásával (később NFC-s és deeplinkes megoldással is) fizethetünk.
Mindkét fizetési megoldás teljesen ingyenes lesz a magánszemélyeknek

– mondta Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője.

Az új innovatív fizetési módok jelentősen csökkenthetik a kiskereskedők elektronikus fizetés működtetéséhez kapcsolódó terheiket, különösen a kisebb boltoknak jelenthet jelentős spórolási lehetőséget az új technológia.