15 éve folyamatosan csökken az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma.  2023 végén 1,1 millió személy rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással – 300 ezer fővel kevesebb, mint a csúcspontot jelentő 2008-ban.

Márciusban már csak kicsivel haladta meg az 1,07 millió főt a nyilvántartásban szereplők száma, ami 1,2 százalékkal – nagyjából 13,5 ezer taggal – volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 

Az idei első negyedévben mindössze 7365 új belépőt regisztráltak a pénztárak.

Elöregedő nyugdíjpénztár tagok

A 45 évesnél fiatalabb generációból 2002-ben 677 ezren voltak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, míg 2022-ben  már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból  – olvasható az MNB kockázati jelentésében

A fiatalabb generáció belépésének elmaradásának következtében a társadalomnál jelentősebb mértékben öregszik el a tagság.

A jegybank szerint a tőkepiac finanszírozásában is fontos szerepet betöltő nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség.

Az 5 évvel ezelőtti terv

Már öt évvel ezelőtt előállt az önkéntes nyugdíjpénztárak reformtervével az MNB. A Matolcsy György vezette szervezet koncepciója szerint mindenféle megtakarítás, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzek is úgynevezett jóléti alapokba kerülnének. 

Minden munkavállalót alanyi jogon beléptetnének a rendszerbe, de az állampolgárok dönthetnék el, mennyit utaljon a számlájára a munkáltató. A tervezett számlákon elkülönítenének egy nyugdíj- és egy egészségzsebet. 

2019-ben ismertetett tervezettben az állam adókedvezménnyel motiválná a megtakarításokat, illetve az is felvetődött, hogy normatív támogatással segítenék az alapokat.

Több mint 32 milliárd forintnyi szja-t igényeltek vissza a pénztártagok

A nyugdíjpénztári befizetések után másfélszeres volt a szorzó, az egészségpénztári- és önsegélyező pénztáraknál 15 százalékkal nőtt az szja-visszatérítések összege. A pénztárak vagyoni adatai alapján úgy tűnik, az egészséggel kapcsolatos megtakarítások népszerűbbek, mint a nyugdíjcélúak.