15 éve folyamatosan csökken az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma. 2023 végén 1,1 millió személy rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással – 300 ezer fővel kevesebb, mint a csúcspontot jelentő 2008-ban.
Márciusban már csak kicsivel haladta meg az 1,07 millió főt a nyilvántartásban szereplők száma, ami 1,2 százalékkal – nagyjából 13,5 ezer taggal – volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az idei első negyedévben mindössze 7365 új belépőt regisztráltak a pénztárak.
Elöregedő nyugdíjpénztár tagok
A 45 évesnél fiatalabb generációból 2002-ben 677 ezren voltak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, míg 2022-ben már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból – olvasható az MNB kockázati jelentésében
A fiatalabb generáció belépésének elmaradásának következtében a társadalomnál jelentősebb mértékben öregszik el a tagság.
A jegybank szerint a tőkepiac finanszírozásában is fontos szerepet betöltő nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség.
Az 5 évvel ezelőtti terv
Már öt évvel ezelőtt előállt az önkéntes nyugdíjpénztárak reformtervével az MNB. A Matolcsy György vezette szervezet koncepciója szerint mindenféle megtakarítás, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzek is úgynevezett jóléti alapokba kerülnének.
Minden munkavállalót alanyi jogon beléptetnének a rendszerbe, de az állampolgárok dönthetnék el, mennyit utaljon a számlájára a munkáltató. A tervezett számlákon elkülönítenének egy nyugdíj- és egy egészségzsebet.
2019-ben ismertetett tervezettben az állam adókedvezménnyel motiválná a megtakarításokat, illetve az is felvetődött, hogy normatív támogatással segítenék az alapokat.