A magyarországi lakások több mint fele 1960 és 1990 között épült. A 2000 után elkészült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett. Míg az 1960-70-es években közel 100 ezer új lakás épült éves szinten, 2004-ben már csak 40 ezer, 2024-ben pedig 20 ezer alá csökkenhet ez a szám.

150-200 év kellene ahhoz, hogy megújuljon a lakásállomány a jelenlegi újlakásépítési dinamikával

– mondta Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója a pénzintézet hétfői sajtótájékoztatóján.

Hozzávetőlegesen az ingatlanok 40 százaléka energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe – derül ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.

Egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” energiafogyasztása 450-500 kWh/m²/év, ez négy-ötszöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakóingatlanok kétharmada gyenge energiahatékonyságú, ez számokban azt jelenti, hogy közel 2 millió olyan családi ház van, amelyik GG vagy annál rosszabb besorolású. A HH kategóriába több mint egymillió családi ház tartozhat, míg az II kategóriába 666 ezer.
Egyértelműen látszik, hogy a felújításokat népszerűsíteni, és mindenképp ösztönözni kellene, ugyanis nagyon rossz energetikai állapotban vannak a hazai ingatlanok.

Az 1945 előtt épült házak esetében hozzávetőleg évi 250 ezer-1,5 millió forint, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel.

„Bár az elmúlt években több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem feltétlenül párosultak energetikai célokkal. Ezeket a kritériumokat az otthonfelújítási program most együtt teljesíti” – húzta alá Nagy Gyula.

Kiemelte: a program nemcsak a lakásállományban fejtheti ki jótékony hatását, hanem a gazdaságot is élénkítheti, hiszen nagy megrendelési volument jelenthet az építőiparnak, elsősorban a kkv-szektornak.

A program részletei

A mai napon, július elsején indult útjára az új otthonfelújítási támogatás. Az újdonságoknak köszönhetően még a nyáron elindulhat a roham az otthonfelújítások terén, sokan választhatják energetikai céljaik eléréséhez a támogatott programot.

Az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott egy-, vagy többlakásos családi házak energetikai korszerűsítésére a kormány döntése alapján még kedvezőbb feltételekkel igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsön.

A kölcsönkérelmet az MFB Pont Plusz lakossági hálózat fiókjaiban (MBH, OTP és Gránit bankfiókok) lehet benyújtani. Az európai uniós forrásból biztosított 108 milliárd forintnyi otthonfelújítási forrásokból mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Mit jelent ez egyéni szinten? A támogatás révén egy 7 millió forintos beruházás valósítható meg, amelyhez 1 millió forintos önrész szükséges. A fennmaradó 6 millió forint részben vissza nem térítendő állami támogatás, részben pedig kedvezményes, kamatmentes hitel. Az igénylő ennél nagyobb beruházást is megvalósíthat, de a további költségeket saját forrásból kell fedeznie.

Fontos, hogy ha a beruházás ennél kisebb összegű, akkor az önrésznek legalább az elszámolható költségek 14,3 százalékát kell kitennie, amelybe az adminisztrációs költségek, például az energetikai tanúsítványok ára is beleszámítható. Az önrész lakástakarékpénztári megtakarításból is fedezhető.

A támogatás (a hitel és vissza nem térítendő támogatás összesen) maximális összege 6 millió forint, míg minimális összege 2,5 millió forint.

Ez a feladatunk

Érdemes először az MFB-ponton érdeklődni a saját lehetőségeinkről, ezt követően köthetjük meg a kivitelezővel a szerződést, majd ezzel ismét el kell mennünk az MFB-pontra a pályázat és kölcsönkérelem véglegesítésére – mondta Ginzer Ildikó, az MBH sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

Vannak önállóan nem támogatható tevékenységek, mint például csak fűtéskorszerűsítést vagy hőszivattyú-beruházást nem lehet végrehajtani, a felújítási projektet bővíteni kell más energetikai beruházással, például hőszigeteléssel.

Azt egyelőre nem látni, hogy mikor fogyhat el a pályázati forrás, erről néhány hét múlva várható tájékoztatás. Arra lehet azonban számítani, hogy 2025. december vége előtt elfogynak ezek a források.

A 30 százalékos energia-megtakarítás elérése kötelező, ha ezt nem teljesíti a támogatott háztartás, abban az esetben az ügylet szabálytalanná válik és a teljes finanszírozási összeget vissza kell fizetni.

Igazolni kell az energiafogyasztás csökkentését, ehhez szükség van energetikai szakember véleményére a program elején és végén. Fontos, hogy már az igénylés benyújtása előtt el kell készíttetni a családi ház energetikai tanúsítványát, csak ezzel együtt fogadja be a bank a kérelmet. A beruházás lezárását követően egy újabb tanúsítvánnyal igazolható az elért energiamegtakarítás mértéke.

Plusz forrást is bevonhatunk

A 30 százalékos energia-megtakarítás elérése érdekében az elszámolható saját forráson felül további, el nem számolható egyéb források is felhasználhatók az ingatlan korszerűsítésére.

Az MBH Bank például a program közvetítésén túl számos kiegészítő termékkel várja ügyfeleit, mint például felújításra szóló személyi kölcsönnel, lakáshitelekkel, szabad felhasználású jelzáloghitellel, lakás-előtakarékossági termékekkel és a csok plusz közvetítésével.

Milyen dokumentumokra lesz szükségünk?

Az alábbi papírokat kell beszereznünk, ha igényelni szeretnénk a támogatást:

  • munkáltatói jövedelemigazolás;
  • ingatlan tulajdoni lap (ha azon nincsen lakóingatlan vagy évszám jelölve, úgy használatbavételi engedély vagy földhivatali térképmásolat is);
  • személyi igazolvány és a lakcímkártya;
  • nemleges igazolás adótartozásról (érdemes ellenőrizni azt is, hogy az igénylő és az adóstárs ne szerepeljen elmaradással a Központi Hitelinformációs Rendszerben);
  • több tulajdonos vagy haszonélvezői igénylés esetén tulajdonosi hozzájárulás(ok).

A korszerűsítést tervezők a pályázati felhívásban található vállalkozói listán kikereshetik majd a lakókörnyezetükben működő kivitelezőket, a program végrehajtásában közreműködő tanácsadókat. Utóbbiak szolgáltatásainak igénybe vételét mindenképpen érdemes megfontolni, hiszen az akár ingyenes energetikai tanácsadáson túl segíthetnek a termékek kiválasztásában, a generálkivitelezők megtalálásban, kedvezményes alapanyagárak biztosításában, sőt, többen az energetikai tanúsítványok költségét is átvállalhatják.

Emelkednek a díjak

Július végétől 60 százalékkal nő az ingatlanvásárláskor és lakáshitel-intézéskor fizetendő földhivatali díjak összege a Közlönyben megjelent tájékoztató szerint. A változásbejelentés díja a jelenlegi 6 600 forintról 10 600 forintra nő, a jelzálogjog tulajdoni lapra jegyezésének díja pedig a mostani 12 600 forintról 20 ezer forintra.