Közel két százalékkal javult a pénzügyi termékkekkel kapcsolatos magabiztosság, egy évről-évre növekvő tendencia mutatkozik – derül ki a Provident friss felméréséből. Meglepő módon, a férfiak lényegesebben magabiztosnak érzik magukat a pénzügyekben. Korosztályok tekintetében az 55 év felettiek sokkal kevésbé érzik otthon magukat a pénzügyi világban, a 18-54 év közötti korosztálynál sokkal jobb a helyzet, de még nekik is csak az 55 százalékuk magabiztos.

A kihivásokkal teli gazdasági körülmények ellenére egyre többen tudnak rendszeresen félretenni, azok pedig, akik a hitelfelvétel mellett döntenek, ezt már magabiztosabban, nagyobb tudás birtokában teszik meg. Felelős hitelezőként azért is dolgozunk, hogy a magyarok pénzügyi tudatosságát javítsuk

– mondta Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója a pénzügyi szolgáltató keddi sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: stratégiai együttműködést kötöttek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, amelynek célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok pénzügyi tudatosságának elősegítése, elsődlegesen pénzügyi edukáció révén. Szociális dolgozókat képeznek ki arra, hogy rajtuk keresztül eljusson a pénzügyi tudás olyanokhoz, akinek a pénzügyi edukáltsága nagyon alacsony. A nyugdíjas generáció pénzügyi tudásának erősitése különösen fontos, hiszen a pénzügyi nevelés kevésbé volt hozzáférhető az idősebb generációknak.

Marad pénz, de nem

Egyre többeknek marad a hónap végén valamekkora összeg a jövedelmükből. Az is mindenképp pozitív, hogy tavalyhoz képest változatlan azok száma, akik kifutnak a pénzükből. Csehországhoz és Lengyelországhoz képest egyébként szignifikánsan alacsonyabb nálunk az az összeg, amit meg tud takarítani a lakosság.

A megkérdezettek negyedének nem marad pénze a hónap végén. A megtakarítási képességben fontos szerepet játszik az iskolázottság is, minél magasabb a végzettségge valakinek, annál inkább valószínű, hogy tudnak eltenni egy kis extra pénzt. A kisebb városokban élők könnyebben takarítanak meg, mint a nagyvárosiak. A faluban élőknél azonban lényegesebben alacsony ez a mutató.

A rendszeresen megtakarítani képes lakosság tekintetében nagyon rosszul áll Magyarország, a nemzetközi átlag idén 43 százalék, míg itthon mindössze 33,3 százalék. A szomszédos országokhoz képest ebben is nagyon rosszul állunk.

Nagyon magas azoknak az aránya (63,4 százalék), akik maximum három hónapra vagy még annál is kevesebbre elegendő megtakarítással rendelkeznek. Lényegében nem változott azoknak a száma, akik egy évnél hosszabb időre is elegendő megtakarítással rendelkezne, jelenleg 12,6 százalékon áll a mutató. Hat hónapnál hosszabb időre elegendő extra pénzzel mindössze a lakosság 32 százaléka rendelkezik.

Nemcsak a jövedelem kérdése az hogy mennyit tudnak félretenni, sok más tényező, így a pénzügyi edukáció és a személyes attitűdnek is fontos szerepe van.

Kitől kérünk kölcsön?

A magyarok nem igazán szeretnek pénzt kölcsönkérni. Leggyakrabban a szülőktől vagy más családtagoktól, sőt, esetleg kollégáktól kérünk hitelt, csak ez után jut eszünkbe, hogy valamelyik banktól kérjünk segítséget. Leginkább azok kérnek inkább a családtól, akiknek nem maradt pénzük a hónap végén és az előző évben nem tudtak megtakarítani.

Még mindig nagyon magas azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol semmiféle pénzügyi tervezés nincs.  A lakosság 64 százaléka tervez rendszeresen. Ráadásul, főleg azok nem terveznek tudatosan a kiadásokkal, akiknek nem is marad pénzük a hó végén.

Idén is a lakással kapcsolatos kiadások jelentik a legfőbb célt, ez jelenleg 32 százalékon áll. Negyedük utazásra és kikapcsolódásra is vesz fel kölcsönt.

Ki felelős a pénzügyi oktatásért?

A társadalom döntő többsége úgy véli, az iskolák és a pénzintézetek feladata az edukáció. Ezt követi a rangsorban a kormány felelőssége több mint 20 százalékos részaránnyal. A válaszadók kevesebb, mint ötöde véli úgy, hogy személyes felelőssége van a pénzügyi tudatosságban.

A digitalizáció és innováció növekedése mellett a személyes kapcsolat mindig meg fog maradni a pénzügyi területen.