Július elsején hatályba lép és a veszélyhelyzeti időszak végéig tart a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló rendelet, amelynek értelmében egy újabb adónem  jelenik meg a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségei esetében. Ennek alapján minden kamatjövedelmet 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terhel az állampapírokból és az ingatlanalapokból származó kamatjövedelmeket kivéve. Hogyan alakul át a piac?

Hitel az államnak

A lakossági állampapírok fontos szerepet kaphatnak a következő időszakban, hiszen a kormányrendelet nem titkolt célja, hogy ezen értékpapírokon keresztül a befektetők a magas kamatokért hitelt nyújtsanak az államnak. A rendelet értelmében az értékpapíralapok, tehát a kötvény-, a részvény- és a vegyes alapok a portfóliójuk legalább 60 százalékát kötelesek értékpapírban tartani, ez jellemzően kisebb arány volt eddig.

A lakossági állampapírok mellett mentesülnek a 13 százalékos adó megfizetése alól az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, ahogyan a nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések is – foglalta össze az Index.

Öt év után teljes adómentesség

A privátbankár szerint megoldást jelenthet a tartós befektetési számlán való befektetés, ezáltal ugyanis kedvezőbb adózás vagy akár teljes adómentesség is elérhető. A tartós befektetési számla (TBSZ) célja ugyanis, hogy a középtávú befektetési szemléletet támogassa. A tartós befektetési számlán elért hozam a gyűjtőév (a számlanyitás naptári éve) végétől számított 5 év elteltével személyijövedelemadó-mentessé válik, de már 3 év után is csak 10 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a befektetőnek. 

Milyen befektetéseket érint a július 1-től bevezetett szocho?

  • Fizetési számlák, illetve megtakarítási számlák: a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra érvényes,
  • lekötött betétek: a 2023. június 30-a után lekötött vagy újra lekötött betét kamata a szocho alá tartozik,
  • nyereménybetétek: a június 30-t követően megszerzett kamatjövedelmek után fizetendő,
  • befektetési jegyek (kivétel ingatlanalapok): a rendelet hatálybalépését követően megvásárolt befektetési jegy hozamára vonatkozik,
  • kötvények: a rendelet hatálybalépését követően megvásárolt értékpapír kamatára, hozamára, továbbá a kötvény beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor elért kamatjövedelemnek minősülő nyereségre is érvényes,
  • unit-linked biztosítások: július 1-től kötött biztosítási szerződésekből származó kifizetések utáni kamatjövedelemre vonatkozik a szocho.

Mely befektetési formákat NEM érint az új szabályozás

  • Ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem,
  • 2019. július 1-től a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírokból származó kamatjövedelem (1MÁP, BMÁP, PMÁP, DKJ, MÁK)
  • a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített betéti kamat,
  • osztalékból származó jövedelem,
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (ETÜ),
  • tartós befektetésből származó jövedelem (TBSZ),
  • lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat,
  • gyámhatósági betét kamata, a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama,
  • unit-linked biztosítások: a 2023. június 30-a előtt kötött szerződések 2023. július 1-e utáni eseti befizetései után keletkező hozamjövedelem.