A növekvő megélhetési költségek miatt egyre nagyobb pénzügyi kihívásokkal néznek szembe a Z generációs felnőttek az Egyesült Államokban, 46 százalékuk a szüleik és családjuk pénzügyi segítségére szorul – derül kiBank of America jelentéséből.

A 18-27 éves lakosság nemi és rassz összetételét reprezentáló felmérés adatait 2024. április 17. és május 3. között vette fel az Ipsos.

Itt is megjelenik a tudatosság 

A Z generáció túlnyomó többségének (82 százalék) vannak pénzügyi céljai, és több mint a fele (51 százalék) prioritásként kezeli azokat.

A válaszadók nagyrésze úgy érzi, hogy felkészült a pénzügyei kezelésében:

  • a mindennapi kiadások(70 százalék), 
  • a költségkeretük (70 százalék) 
  • és a hitelek(66 százalék)

kezelésében.

A válaszadók több mint a fele (54 százalék) nem fizet saját lakhatásáért. Azoknak a nagy része (64 százalék), akik igen a lakbérre költik a fizetésük több mint 30 százalékát.

A felmérés szerint a fiatalok fele nem tervezi, hogy a következő öt évben lakást vásároljon. 

Ez a generáció elsősorban élményszerű kiadásokra fordítja az alapvető megélhetési költség után fennmaradó jövedelmét – így étkezésre (36 százalék), vásárlásra (30 százalék) és szórakozásra (24 százalék).

A Z generációs nők 61 százaléka mondta, hogy a magas megélhetési költségek akadályozzák a pénzügyi sikereiket, míg a férfiak a 44 százaléka látta így.

Küzdelem a megtakarításokkal

A fiatalok 67 százaléka változtatna az életmódján, ha a megélhetési kiadásai növekednének. Ilyen esetben a  megkérdezettek többsége:

  • módosítana a költségvetése összeállításán
  • kevesebbet járna étterembe
  • hanyagolná a rendezvények látogatását
  • olcsóbb élelmiszerboltokban vásárolna

A válaszadók 57 százalékának nincs a háromhavi kiadásait fedező megtakarítása,  30 százalék pedig úgy érzi, hogy nem keres elég pénzt, hogy abból félre tudjon tenni.

A megkérdezettek mindössze 15 százaléka helyezi havonta a fizetésének meghatározott százalékát egy megtakarítási számlára.

A 18-27 éves amerikaiak 46 százaléka nincs felkészülve a nyugdíjcélú megtakarításokra, 40 százalékuk pedig arra sem áll készen, hogy a következő öt évben elkezdjen befektetni.