A régióban rajtunk kívül sehol nem gyengült ilyen szignifikánsan a helyi deviza árfolyama – mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója az Economx Exclusive című műsorban Pogátsa Zoltánnak. Hozzátette: a környező devizához képest már 2008 előtt elkezdődött a forint leértékelődése.
Az OTP elemzője aláhúzta, hogy miközben a régiós valutákhoz képest valóban sokat gyengült hazai fizetőeszköz árfolyama, ehhez az itthoni árak változásai is igazodtak, tehát a pénznem nominális leértékelődése nem hozott szignifikáns reálérték csökkenést.
A régiós országoknak ez az úgynevezett reálárfolyam pályája, ez elképesztően közel van egymáshoz
– hangsúlyozta Tardos Gábor. Szerinte valójában csak a nominális árfolyamokat lehet befolyásolni a monetáris politikával. Az uniós csatlakozásunk óta euróban konvergált az itteni régió a nyugati-európai gazdaságokhoz, azonban a jegybankok árfolyampolitikájától függött, hogy mennyivel emelkednek a nominális bérek.
Az OTP szakértője kiemelte, hogy a politika mozgásterét jellemzően növeli a magasabb infláció mivel az a bevételek gyorsabb növekedését és a korábbi kiadások reálértékének a csökkenését eredményezheti, vagyis „egy magasabb inflációs környezet a kormányzatnak jellemzően jó".
Elméletileg elegendő tartalékunk volt
2022-es mélypont idején három havi importot fedezett a Magyar Nemzeti Bank a tartaléka, az OTP Elemzési Központjának vezetője emlékeztetett rá, hogy a Bank of England sem bír ennél több devizatartalékkal.
A tartalék szabályoknak megfelelt a devizatartalék, de hogy ugye nyomásnál hirtelen kiderül az, hogy ez ahhoz meg nem elég, hogy valaki nagy mértékben beszálljon a devizapiacra
– következésképpen az energiaárak két évvel ezelőtti drasztikus emelkedése miatt nem tudta megvédeni az MNB a magyar gazdaságot, tette hozzá Tardos.
A beszélgetés során szóba került még
- a saját deviza kérdése, ami az OTP elemzője szerint a „lényegében egy nagyon jó eszköz, ha tudjuk jól használni",
- a leértékelés szerepe a gazdaságpolitikában,
- a kiugró gazdaságok Közép-Kelet Európában,
- a magyar gazdaságra jellemző „húzd meg ereszd meg" politika,
- az ország kockázat komponensei,
- az államadósság és a hazai gazdaság termelékenysége,
- a magyarországi foglalkoztatottság bővülése és a munkaerő elvándorlása.