Nagyon nem mindegy, melyik banknál tartjuk a pénzünket

Az aranyérmék és -rudak szállítása nem volt veszélytelen vállalkozás a korábbi évszázadokban. Ezért a pénzeket a kereskedők pénzváltóknál helyezték el, akik erről egy elismervényt állítottak ki. Ezek az intézmények számítanak a bankok elődjének. Később elkezdődött az itt tárolt pénzek kihitelezése.

Váltót akkor állítottak ki a bankárok, ha a vevő nem tudott egyből fizetni pénzzel az áruért. Ezekből alakultak ki az úgynevezett bankjegyek, amihez szükséges volt a készpénz iránti bizalom megteremtése, amiben az állam oroszlánrészt vállalt – mesélte Erdélyi Nóra makroökonómiai elemző, az Economx podcastjának, a Big Picture-nek a vendége.

Hazánkban az első modern pénzintézet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt, amely 1840-ben jött létre, ennek a jogutódja lett a Magyar Kereskedelmi Bank.

Egy bank nem csak arra való, hogy a fizetésünket ide utalják, segítheti a közüzemi számlák fizetését, és csökkentheti a készpénzhasználatot is. A betét- és hitelkamatok közti különbség az, amin a bankok a legtöbb hasznot realizálják. A tranzakciós és kártyahasználati díjak is hozzájárulnak a bankok nyereségéhez.

• Mi kell ahhoz, hogy egy bank megkezdhesse a működését?
• Mi a legfontosabb feltétel az alapításnál?
• Mekkora kockázata van a pénz bankban tárolásának?
• Hány hitelintézet betéteseit kellett kártalanítani 1990 óta hazánkban?

Mindezekre a kérdésekre választ kapunk a Big Picture-ből, az Economx gazdasági, ismeretterjesztő podcastjéből.