Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Horváth Tibor, 2022. december 22. Fotó: Napi.hu
Az ökoszisztéma résztvevői szempontjából három csoport különíthető el: a felvevői oldal, a digitális megoldások felhasználói, a szállítói oldal, amelybe a szolgáltatói szektor, a startupok, vállalkozások, vagy az állami szektor tartozik, akik a digitális megoldásokat fejlesztik. A harmadik területet pedig azok a platformok alkotják, amelyek lehetővé teszik, hogy a technikai megoldások szállítói és a megoldások felhasználói üzleti alapon, saját megfontolásból használni tudják ezeket a fejlesztéseket.
A digitális ökoszisztéma kapcsán van egy további megközelítés is, amelynek mentén az Európai Unióban is mérik az ökoszisztéma fejlettségét, ez pedig a következő négy nagy pillére osztja az ökoszisztémát: digitális infrastruktúra, digitális tudás, digitális gazdaság és digitális állam.
A digitális infrastruktúra – ide tartozik például a az 5G hálózat, vagy a wifi elérhetőség - az egyik fő eleme a digitális ökoszisztémának s ebben Magyarország viszonylag jól teljesít. Szintén lényeges az ökoszisztéma szempontjából a digitális tudás, a digitális készségek, digitális alapkompetenciák elterjedtsége. A digitális gazdaságon belül az ágazati digitalizáció, a KKV fejlesztés témaköre nagyon meghatározó. A negyedik terület pedig azért is a digitális állam, hiszen fontos az, hogy az állami szolgáltatások terén is fejlettek, modernek és a digitális technológiákat használóak legyünk.
Az IVSZ-nél azt gondoljuk, és az „Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványunkban is ezt fogalmaztuk meg, hogy ezen kulcsterületek arányos és folyamatos fejlődésével, fejlesztésével érhető el, hogy a digitális ökoszisztéma Magyarországon is megfelelő ütemben tudjon fejlődni
- mondta az IVSZ főtitkára.
Jelenleg a digitális ökoszisztéma területeit tekintve Magyarország az EU-s átlag alatt teljesít. A huszonhét uniós tagállamból 22. helyen szerepeltünk a 2022-es értékelés alapján, Szlovákiát egy hellyel megelőzve. Az IVSZ szerint ebben az eredményben inkább a lehetőségeket kell látni, mert ez a rangsor meghatározza azokat a területeket, amelyekben érdemes és lehet fejlődni, ugyanakkor a fejlődéshez fókuszált kormányzati, vállalati és egyéni cselekvésre van szükség.
Amiben nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség, az a kkv-k digitalizációja, az ágazatok technológiai fejlesztése, a modernizáció, hiszen ez egy nagyon komoly versenyképességi tényező. Ha itt nem tudunk előre menni, akkor globális szinten is versenyhátrányba tud kerülni a hazai gazdaság. A negyedik nagyon fontos elem, mindennek az alfája és omegája a munkaerőpiac és a humán képességek – azaz a digitális tudás -, hiszen hiába vannak akármilyen jó digitális megoldások, amik az egyének, vállalatok számára elérhetőek, hogyha ők nem képesek ezeket használni és nem tudják igazából kihasználni ennek a digitális ökoszisztémának az előnyeit
– hangsúlyozta Tajthy Krisztina.
Ugyanakkor az látható, hogy a kis- és középvállalatokban már tudatosan megfogalmazódik az igény a technológiai fejlődésre, hiszen nekik gazdasági érdekük az, hogy a hatékonyságukat növeljék, és hogy a versenyképességüket javítani tudják a modern technológiák alkalmazása révén.
Az IVSZ 2015-ben majd 2019-ben is végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy a digitális technológiák elterjedésével milyen típusú és mennyi digitális tudással rendelkező munkavállalóra lenne szükség. 2015-ben 22 ezerre becsülték ezt a számot, 2019-ben a kutatás már azt mutatta, hogy 2 éven belül már 44 ezer főre lehet szükség, és a tendenciák alapján valóban ilyen igény mutatkozik a piacon.
Azt láttuk, hogy 44 ezer olyan munkakör fog megjelenni a munkaerőpiacon, amihez vagy programozói, vagy valamilyen digitális készség, tudás lesz szükséges. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy az oktatási rendszerek viszonylag lassan transzformálódnak, igazodnak ezekhez az igényekhez, most a becsléseink szerint 26 ezer fős különbség van a várható kereslet és kínálat között
– emelte ki az IVSZ főtitkára.
Az IVSZ egy kutatás keretében azt is felmérte, hogy milyen a női munkavállalók helyzete a digitális iparágban – hiszen az egyik lehetőség a digitális szakemberek számának bővítésére a nők nagyobb arányú bevonása ebbe a szektorba. Az derült ki, hogy ugyan a cégek nagyon komolyan veszik a munkavállalókban rejlő potenciált, és akár célzott programokkal is készülnek a női munkavállalók számára, ám munkavállalók még mindig úgy érzik, hogy túl merev a rendszer, még mindig várnák azt, hogy a vállalkozások, a munkáltatók jobban figyeljenek a női munkavállalókra. Összességében azonban kijelenthető, hogy javul a nők aránya és helyzete az infokommunikációs munkakörökben.
A digitális technológiák a mindennapi folyamatok támogatása mellett más, speciális területeken is jelen vannak. Ez a pandémiás időszakban is megmutatkozott, amikor például a vakcinák fejlesztésében is jelentős szerepet kaptak a digitális megoldások, és gyorsabban átsegítették a világot a válságon. Várhatóan így lesz ez a jövőben is, amikor az egymásba gyűrűző válságokban - a háború, az energiaválság, az infláció folyamataiban – komoly támogató hátteret adnak a modern technológiai megoldások és a digitális infrastruktúra, azaz a digitális ökoszisztéma, amit ha jól ki tudunk használni, akkor ellenállóbbá válhatunk a válságokkal szemben, és hatékonyabban, gyorsabban túllendülhetünk a kríziseken.
