A hazai haderőfejlesztés mögött komoly kormányzati szándék húzódik meg. Ám Siklósi Péter szerint a cél nem az, hogy sokat költsünk, hanem hogy ebben az esetben a katonai védettségi szintünk megfeleljen egy esetleges orosz agresszióval szemben is, hozzátéve, mire a háború kitörése után kialakult hiány miatt az európai roham megkezdődött a védelmi eszközök beszerzésére,
hazánkban már létezett a védelmi ipar.
Fellegi Áron felidézte a Hungarian Defense Industry Summit hadiipari konferencia tapasztalatait is, melyben összekapcsolták a haderőfejlesztés politikai döntéshozóit a védelmi ipar nemzetközi szereplőivel. Hangsúlyozta, alkalmazkodni kell a kettős felhasználású eszközök piacához már rövidtávon is,
a védelmi ipar és a vállalkozói szektor között ugyanis van átjárás,
amit az Európai Unió is külön forrásokkal támogat az új uniós védelmi stratégia keretében.
Érdemes a magyar cégeknek külföldi partnerekkel kapcsolatba kerülni, nemzetközi projektekben részt venni, a technológiai és a tudástranszfer a magyar gazdaságot is erősíti – fogalmazott Fellegi Áron.
Szerinte a dróntechnológia mutatja meg leginkább, milyen mértékben használható harcászati, valamint agrár- vagy épp kreatív célokra is ugyanaz az eszköz. Az EU ennek megfelelően biztosít milliárdos vissza nem térítendő támogatásokat évről-évre különböző drónfejlesztésekre. Ezekben nemcsak magyar vállalatok, de egyetemek és a kutatói szektor is részt vehet.
Az európai védelmi alap kezelésében hozzávetőlegesen nyolcmilliárd euró áll rendelkezésre védelmi innovációs projektek finanszírozására
– magyarázta Fellegi Áron.
Siklósi Péter, az EuroAtlantic Zrt. Senior szakértője a védelmi ipar fejlesztéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár nagyon sokat fejlődött a haderő, de
ezeket a gyárakat nem úgy kell elképzelni, mint egy autógyárat.
Nem olyan gyors a gyártási folyamat, illetve miután kigördül az eszköz a gyártó sorról, utána kezdődik csak a gyakorlati fejlesztés, a kiképzés. Példaként hozta fel erre a Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártását, amely során a magyar hadsereg szerzi meg az első tapasztalatokat. Katonai eszközöket csak így tud egy ország értékesíteni,
ilyen szempontból a magyar honvédség egy referenciapiac
- magyarázta.
Az orosz-ukrán háborúban számos új technikát és harceljárást fejlesztenek ki, tapasztalnak ki éles harctéri körülmények között - fogalmazott a szakértő. Kiemelte, erre a magyar haderőfejlesztőknek is oda kell figyelni, a tapasztalatokat át kell ültetni a magyar haderőfejlesztésbe, hogy ne maradjunk le.
S hogyan részesülhetnek a magyar üzleti szereplők a fejlesztésekből, illetve mit jelent hazánk szuverenitása szempontjából az űr- és a védelmi ipar összekapcsolása, az az interjúnkból kiderül.