Tíz éve adtunk meg egy adatot a neten, az online csalók ma élnek vissza vele

A koronavírus-járvány idején ugrásszerűen megnőtt az e-kereskedelem a világon, így Magyarországon is. A kiberbűnözés mértéke pedig ezzel arányosan növekedett – ahogy a károsultak száma is. A Napi.hu videó podcastjában Simon Edina, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kibervédelmi Intézetének szóvivője elmondta, hogy most a Netflix és a további tartalomszolgáltatókkal kapcsolatos visszaélések mellett megsokszorozódtak az olyan csalási kísérletek is, ahol használt termékeket értékesítő személyeket keresnek meg a vásárlás lehetőségével, de a bűnözők valójában csak a bankkártyaadatokhoz akarnak hozzájutni.

A pandémia idején olyan emberek is elkezdték használni az online rendelési felületeket, akik korábban ezt nem tették. Amíg régen a való életünkből csak felnéztünk az online térbe, addig mostanában sokan már az online felületeken élik nagyrészt az életüket, és csak időszakosan lépnek ki onnan – mondta Simon Edina, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kibervédelmi Intézetének szóvivője a Napi.hu podcastjában.

„Az idősek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll” – hangsúlyozta Simon Edina, aki arról is beszélt, hogy a csalások alapvetően arra épülnek, hogy valamilyen formában félelmet keltsenek és ráijesszenek az emberekre.

A Netflixszel kapcsolatos csalás is alapvetően erre épül, mivel a streamingszolgáltató egy ideje kommunikálja, hogy megszünteti a fiókjainak megosztott felhasználását, ezért a csalók erre építve egy utolsó felszólítással fenyegető üzenettel keresték meg az ügyfeleket, és ez így hihetőbben is hangzik. Simon Edina hozzátette, hogy feltűnő lehet, hogy az ilyen jellegű üzeneteknél mindig „most” és „azonnal” kéri a szolgáltató, hogy lépjen az ügyfél.

A Netflixre épített csalássorozat egy úgynevezett smishing, azaz hamis banki SMS-es csalási próbálkozás, amelyre korábban a Covid idején is lehetett példákat találni a csomagküldő szolgáltatóknál, de igazán az elmúlt évben terjedtek el.

Már az eladókat is támadják

„Mostanában az eladói oldalon lévőket támadják a kiberbűnözők” – fogalmazott Simon Edina. Egy újonnan terjedő csalási forma arra apellál, hogy akik használt terméket akarnak eladni, arra ráírnak a bűnözők, hogy megvásárolnák a terméket, de csak egy adott linken keresztül tudnak utalni, ezért elküldenek egy internetes linket, amin a saját banki adataikat megadhatják, hogy hova utaljon a vevő. Simon hozzátette, hogy sok esetben így a kétlépcsős azonosítást is ki tudják játszani.

A világban eddig mintegy 5 milliárd adat szivárgott ki.

A Kibervédelmi Intézet szóvivője kiemelte, hogy mivel az életünk minden területén adatokat és elérhetőségeket kérnek tőlünk, nem tudhatjuk, hogy egy 5 vagy 10 éve megadott adatunkat hogyan és kitől lopták el a kiberbűnözők. Simon Edina arról is beszélt, hogy a darkweben adatcsomagként vásárolják meg a bűnszervezetek az emberek adatait, amin keresztül elindítják a csalásokat.

A bankoknak fontos szerepük van a tranzakciók bonyolításában és komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy védjék az ügyfeleiket. A legfontosabb, ha bárki észleli, hogy megkárosították, azonnal jelezze azt a bankja felé, mert a pénzintézetek sok esetben rövid időn belül vissza tudják szerezni az ellopott pénzeket – tette hozzá a szakember. Simon Edina hozzátette, hogy ha anyagi kár nem is ért valakit, de észleli, hogy próbálták megkárosítani, akkor is jelezze a hatóságok felé, mert minden bejelentés nagyban segíti a nyomozók munkáját, hogy elkapják az elkövetőket.