Krach EZ BEÜT: indul az Economx új podcastja

Válság-kilábalás-válság - törvényszerű-e a ciklikusság a gazdaságban? Hogyan terelte a befektetőket a 2000-es „dotcom lufi” kidurranása az ingatlanpiac felé, és miként döntötte romba a világgazdaságot az amerikai hitelintézeti rendszer 2008-ban? Hogyan lehetséges az, hogy valaki bevétel és munka nélkül hitelhez jusson? Hogyan tudta az USA exportálni a bedőlt hitelek tömegét? Milyen tanulságai vannak a gazdaságtörténet nagy válságainak ma? Sok egyéb mellett erre keresi a választ az Economx most induló podcast sorozata, a Krach.

A Krach első adásában arra keressük a választ, hogy a kezdeti kockázatkerülés utána a „prime”, azaz jó minőségű hiteleket hogyan váltotta fel a kiemelt kockázatú hitelek korszaka. Ma is keresik a logikus magyarázatot arra, hogy felmérték-e a hitelintézetek az úgynevezett „NINJA” (No income, no job, bevétel és munka néküli) hitelek kockázatát.  Az Economx legújabb podcastjának témája nem más, mint a 2008-as gazdasági válság.

Bár a közelmúlt legnagyobb gazdasági összeomlását 2008-as világgazdasági válságnak hívja a köznyelv, de a kirobbanásához vezető folyamatok lényegesen korábban megkezdődtek. Sebestyén Géza egyetemi docens szerint hiába telt el másfél évtized a krach óta, sok szempontból a mai napig érezteti a hatását a mindennapokban. A hitelezés vakmerősége, illetve a pénzügyi piac globalizációja okozhatta azt, hogy az elsősorban Amerikát és ezáltal az amerikai bankokat érintő összeomlás néhány hónap alatt térdre kényszerítette a világgazdaság legfontosabb szereplőit. 

Napi gyakorlat volt a tengerentúli hitelintézeteknél, hogy a nagy kockázattal járó kölcsönszerződéseket csomagban értékesítették, így a pénzintézetek mérlegét nem terhelték a nem realizálható kintlévőségek. Ezeket csomagban értékesítették, bízva abban, hogy a bedőlt hitelek nagy százaléka az országhatáron kívül okoz veszteséget. Ennek ellenére már 2007-től megkezdődött a válság. Az optimista hozzáállást a kockázatos machináció mögött az táplálta, hogy az ingatlanok értéke az elmúlt évtizedekben töretlenül emelkedett, így nem látszott valós kockázat az ügyfelek fizetésképtelensége esetén. Ugyanakkor másfél évtizede az is nyilvánvalóvá vált, hogy a bankok valójában nem érdekeltek abban, hogy a nem fizető ügyfelektől megszerzett ingatlanok értékesítésével bajlódjak. 

Azt, hogy a válságot a bankrendszer szabályozatlansága, vagy a befektetők kapzsisága okozta, ma is vita tárgya. Ahogyan az, is, hogy előre megjósolható volt-e a pénzpiac összeomlása, vagy mindenkit készületlenül ért a válság. Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Krach első adásában.