Így őrjítette meg a puritán Hollandiát a tulipánláz – Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense

A 17. században Hollandia a szorgos és puritán életmódot folytató polgárainak köszönhetően kiemelkedően fejlett országgá vált. Ekkoriban a cserekereskedelem és a mezőgazdaság volt a leginkább jellemző tevékenység. Ekkortájt jelentek meg a Kínából származó tulipánhagymák, amelyek rövid idő alatt igen népszerűvé és státuszszimbólummá váltak.

Ebben az időszakban egy tulipánhagyma nagyjából fél guldenbe került, ami tetemes összeg. Egy átlagos holland munkavállaló havi keresete ekkoriban 24 gulden volt. A gazdag tőkések nagy értékű tulipánhagymákat adtak a dolgozóik kezébe. Minél több és különlegesebb hagyma telepítése volt a cél a kertekben – mesélte a Krach podcast vendége, Pásztor Szabolcs gazdasági elemző.

A tulipánlázat a végtelen kereslet váltotta ki, ami nagyon megnövelte az árakat. A tulipánláz végefelé gyakran megközelítette a 20 ezer guldent, ami mai értéken 1,2 millió dollárt érne, amiből ma luxuspalotát lehetne venni. A hollandok ezt úgy érzékelték akkoriban, hogy egy különleges hagyma vásárlásával egy egész élet jövedelme bebiztosítható. Megjelentek az ügyeskedők is, akik a házukat is eladták azért, hogy különleges tulipánhagymához juthassanak.

Egy kisebb hagyma, amely elfagyhatott télen, komoly kockázatot jelentett például egy ingatlanbefektetéshez képest. A 17. században az egyének pénzügyi tudatossága és tájékozottsága jóval alacsonyabb szintű volt, mint napjainkban. A hatalmas nyereségvágy sok embert eltántorított attól, hogy racionális döntéseket hozzon.

• Mit kellett adni cserébe 1636-ban egy nagyon keresett tulipánhagymáért a 2500 gulden mellett?
• A hagymák árának későbbi bezuhanása milyen hatással volt Hollandiára?
• Hogyan hatott a ráeszmélés a keresletre és a munkaerőpiacra?
• Meddig tartott a tulipánválság?

Mindezekre a kérdésekre választ ad az Economx gazdasági podcastje, a Krach.