Így küzd az MNB az infláció ellen – Economx Exclusive Pogátsa Zoltánnal

„Nemcsak azt kell tudnunk, hogy éppen most hol van a gazdaság, az infláció, a reálgazdaság, a konjunktúra, hanem azt is, hogy hol lesz öt-nyolc negyedév múlva” – mondta Balatoni András jegybanki igazgató. Makrogazdasági elemzéseik és előrejelzéseik elősegítik az inflációs célok elérését és a gazdaság fenntarthatóságát. Balatoni rávilágított, hogy az élelmiszeripar hatékonyságának javítása kulcsfontosságú lenne az inflációs nyomás csökkentésében Magyarországon.

„A jegybanknak van egy főtevékenysége, ami az inflációs célkövetés rendszerének logikájából fakad” – mondta Balatoni András az Economx Exclusive című műsorában Pogátsa Zoltánnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője elmondta: ezek a rendszerek úgy épülnek fel, hogy a jegybankok nagyon prudensen igyekeznek kommunikálni a piaci szereplőkkel, a médiával és alapítványokkal. Egész pontosan megpróbálják bemutatni, hogy mi az a gazdasági és inflációs környezet, amiben a monetáris politikának működnie kell.

Előrejeleznek

Az inflációs jelentés készítése során az igazgatóság negyedéves frekvencián végzi el a makrogazdasági elemzéseket és előrejelzéseket. Ezek az elemzések nyomon követik a magyar gazdaság rövid távú konjunkturális helyzetét, munkaerőpiacát, bérdinamikáját, és természetesen az inflációs folyamatokat is.

„Nemcsak azt kell tudnunk, hogy éppen most hol van a gazdaság, az infláció, a reálgazdaság, a konjunktúra, hanem hogy hol lesz öt-nyolc negyedév múlva” – magyarázta a jegybanki igazgató.

Szoros kapcsolatban vannak

Az igazgatóság munkája szoros együttműködésben zajlik a Monetáris Tanáccsal, amely a legfőbb döntéshozó szerv a monetáris politika szempontjából.

„A Monetáris Tanács tagjai meghatározzák Magyarországon a monetáris kondíciókat, az alapkamatot, és egyéb eszközök bevetését” – mondta Balatoni András. Az általuk készített előrejelzések és elemzések nemcsak a széles nyilvánosságnak készülnek, hanem döntéselőkészítő anyagként is szolgálnak a Monetáris Tanács számára.

A jegybank feladata nem csupán a monetáris politika kialakítására vonatkozik, az inflációs célokat is el kell érni és fenn kell tartani.

– hangsúlyozta a jegybanki igazgató.

A másodlagos mandátumhoz kapcsolódóan Balatoni András példaként említette a 2018-as növekedési jelentést, amely átfogó makrogazdasági pályát vázolt fel a felzárkózási peremfeltételek bemutatásával.

Zöld célok és infláció

Az interjú során szó esett arról is, hogy a magyar jegybank milyen módon támogatja a zöld átmenetet és a gazdaság fenntarthatóságát.

– emelte ki Balatoni András, rámutatva, hogy az árstabilitás mellett a jegybanknak további céljai is vannak.

A jegybank igazgatója szerint a Covid-válság rámutatott arra, hogy a versenyképesség és az energiahatékonyság jelentős hatással van az inflációra. Azokban az országokban, ahol magas az energiahatékonyság, ott alacsonyabb az infláció – hangsúlyozta.

Az MNB kutatásai szerint Magyarországon az inflációs többlet nagyrészt két ágazatból, az élelmiszeriparból és az üzemanyagból származik: az élelmiszeripar hatékonysága különösen alacsony, ami jelentős inflációs nyomást eredményez.

Balatoni elmondta, hogy bár a magyar mezőgazdaság tőkeintenzív növekedési pályán van, az élelmiszeripar hatékonysága elmarad a kívánatostól. Az EU-s források felhasználása gyakran a foglalkoztatási kötelezettségek fenntartásához kötődik, ami gátolja a technológiai fejlesztéseket. Az élelmiszeripar energiaintenzív, ami tovább növeli az ágazat költségeit és ezáltal az inflációt.