A munkáltatókat az elmúlt négy évben folyamatosan különböző válságok sújtották. A nehézségek ellenére mégis sikerült kigazdálkodni a cégeknek a két számjegyű béremelést az utóbbi években. Hiába a béremelés, továbbra sem javult a magyar fizetések helyzete a nemzetközi rangsorban, de regionális szinten is sereghajtók vagyunk.
Ahhoz, hogy a felzárkózás egyáltalán elindulhasson minimálisan 20-25 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség, de jelenleg ez nem realitás a gazdasági bizonytalanságok és a cégek rossz általános helyzete miatt. Nógrádi József szerint fontos adat, hogy példátlanul sok, tízezres nagyságrendű csőd következett be 2023 első felében, és a folyamat azóta sem lassult érdemben.
A legkomolyabb probléma a bérszint stagnálásával, vagy nem kellő mértékű emelkedésével az, hogy
már nem csak a fiatal generáció veszi komolyan fontolóóra a kivándorlást és a külföldi munkavállalást hosszútávon, hanem majdnem minden korosztály.
Ennek köszönhető, hogy korábban jól fizető állásként elkönyvelt szakmákban is komoly munkaerőhiány alakult ki, hiszen a cégek már nem egymással versenyeznek, amikor fizetésről van szó, hanem a munkavállalók elképzeléseivel, akik az elmúlt években beárazták magukat és elsődleges szempont a váltásnál a bér és a béren kívüli juttatások.
(A felvétel a Magyar Közlönyben 2023.11.20-án este nyilvánosságra hozott minimálbér és garantált bérminimum megjelenése előtt készült. A jelenlegi döntés értelmében a minimálbér közel 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedik. A bejelentés elmarad a várakozásoktól, ugyanakkor szokatlan módon már az idei évben, december 1-vel vezetik be.)