Az elmúlt évtizedek változása gyakorlatilag irreálissá tette, hogy a korábban elképzelt kétállamos megoldás, miszerint egy kölcsönösen elismer Izrael és Palesztina éljen egymás mellett. Nagy Dávid szerint az Egyesült Államok és a nyugati államok felelőssége, hogy reális alternatívát kínáljon, hiszen globális érdek, hogy a térség stabilizálódjon, ugyanakkor azt is hozzátette: valódi remény nincs arra, hogy tartós béke alakuljon ki a két ország között. Ennek okát leginkább az elmúlt évtizedek konfliktusai, és a környező államok gazdasági érdekkülönbségeiben látja.
A hivatalos izraeli kommunikáció is egyértelműsítette, hogy elhúzódó konfliktusra kell számítani a gázai térségben, mert a kezdeti sikerek után megváltozott a stratégia, ráadásul a nemzetközi figyelem miatt különösen törekednie kell a szárazföldi egységeknek arra, hogy minimalizálják a civil áldozatok számát. Nagy szerint ugyanakkor senki nem láthat igazán tisztán az áldozatok számában, mivel azokat kizárólag a Hamászhoz közelálló intézmények kommunikálják. Ennek ellenére nem meglepő az áldozatok száma, hiszen a terroristák módszere, hogy élő pajzsként használják a lakosságot, akik annak ellenére sem tudták elhagyni a térsége, hogy Izrael lehetővé tette az övezet elhagyását ősszel. Nagy Dávid szerint a lakosságot félelemben és sakkban tartja a Hamász.
Az EuroAtlantic elemzője szerint a ráadásul a katonai konfliktus a tragikusan magas emberáldozat mellett komoly gazdasági problémát is okoz a zsidó államnak, hiszen a munkaképes lakosság több, mint 10 százalékát hívták be október óta tartalékos katonai szolgálatra, ami érezhető hatással van a zsidó állam gazdasági teljesítményére.