Egy balatoni nyaralás ára már elérte az adriai szintet

Elmúlt a filléres repülőjegyek korszaka, és el kell fogadni, hogy drágább lett utazni, ennek ellenére rekord mennyiségű foglalás érkezik az utazási irodákhoz – derül ki a világjáró magazin ügyvezetőjével készült videó podcastünk legújabb részéből. Almásy Gyula arról is beszélt, hogy egy balatoni nyaralás ára mostanra elérte az adriai szintet és nem drágább a horvát tengerparton nyaralni, mint a Balatonnál. A szakértő arról is beszélt, hogy átlagosan 30 százalékkal emelkedtek a külföldi utazások árai.

A 2022-es év kiutaztatásban egy kiemelkedő év volt azoknak, akik jól tudtak kalkulálni az euró árfolyammal – mondta podcastünkben Almásy Gyula. A Világjáró magazin ügyvezetője szerint az idei évet a piac szereplői egyfajta pánik hangulattal várták, ehhez képest február végéig az egyik legnagyobb utazási iroda a záró alapjának 60 százalékát már értékesítette, ez pedig a korábbi években 40-45 százalék körül volt.

A szakértő kiemelte, hogy 

az utazási irodák számára azért nagyon veszélyes a deviza kockázat, mivel a szállásokat és a repjegyeket egy évre előre foglalják, ezért csak úgy tudták megúszni a csődhelyzetet, hogy a megemelkedett költségeket áthárították az utasokra.

A nehézségek alapvetően csak a szervezőket, és nem a közvetítőket érintette, mivel a közvetítők fix jutalékért dolgoznak, a kockázat az utazásokat szervező cégeket érinti elsősorban.

Egy magyar nyaralás a Balaton mellett nem olcsóbb, mint lemenni az Adriára

Almásy elmondta, hogy az elmúlt években az olcsóbb apartmanos nyaralások olyan mértékben drágultak meg a Balaton környékén, hogy nincs jelentősebb árkülönbség mindent egybe vetve egy távolabbi tengerparti célpontnál eltöltött apartmanos nyaraláshoz képest. 

20-30 százalékkal drágábbak a szállások és a repjegyek is.

Almásy Gyula példája szerint egy törökországi nyaralás, ami tavaly még 900 ezer forintba került egy családnak, az mostanra 1,2 millió forint, vagy még ennél is több. Hozzátette, hogy mivel van egy új nagyobb utazási iroda a piacon, amely dominálni kívánja a piacot, és nagyobb kínálattal rendelkezik, ezért látható verseny az árakban az utasokért. A magyarok többsége még mindig Horvátországban nyaral, de sokan utaznak Törökországba is, és ezek mellett Görögország és Spanyolország is nagyon népszerű.

Az áremelkedések mértéke leginkább a távolabbi úti céloknál érződik, mivel a repjegyárak és a kerozin felár jelentősen emelkedett, és ezért ott egy korábban 250 ezer forintos repjegy már 350-500 ezer forint is lehet. Almásy arról is beszélt, hogy az exkluzívabb nyaralások terén Dubai és Zanzibár lettek az elmúlt év legnépszerűbb úti céljai, mert ezeknek az árait alacsonyabban lehetett tartani a kialakított infrastruktúra miatt.

A célországok közül a horvátok számára nagyon fontosak a magyar vendégek, mivel éves szinten több száz ezer vendégéjszakát töltenek ott a magyar utasok, de Szlovákia, Törökország, Görögország és Tunézia is komoly fókuszt helyez ránk. A szakértő kiemelte, hogy Spanyolország komoly fejlesztéseket vitt véghez, mivel 13 különböző városának repterét tette elérhetővé, és biztosít járatokat azért, hogy hazánkból minél többen töltsék ott a szabadidejüket. 

A koronavírus-járvány mindent megváltoztatott. Az emberek számára sokkal fontosabb lett a biztonság.

A világjáró ügyvezetője szerint egy jó darabig nem tér vissza az olcsó repjegyek időszaka, és egyszerűen el kell fogadni, hogy drágább lesz utazni a világban. Almásy Gyula azzal magyarázta a folyamatokat, hogy míg korábban egy légitársaság napi öt távol-keleti járatot indított, most mindössze heti 5-6-tal működik, de a fenntartási költségek nem lettek alacsonyabbak, így az alacsonyabb járatszámok mellett kell ugyanazt a profitot megtermelni. 

Almásy kiemelte, hogy rendkívüli munkaerőhiánnyal küzd a turizmus, mivel a Covid idején történt leépítések után máig nem sikerült visszacsábítani a munkavállalókat. Hozzátette, hogy a repülési ágazat egészét érinti a probléma, ugyanúgy nincs elegendő pilóta, ahogy a kiszolgáló személyzet sem elegendő a reptereken.