A kormány kedden bejelentette az új adótörvény-módosításokat, amelyet be is nyújtott a parlamentnek. A keddi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint elmaradnak a beígért adócsökkentések 2015-ben, nem nő a családi adókedvezmény, marad az szja és társasági adó mértéke is. A reklámadóhoz a várakozásokkal ellentétben nem nyúlta, de jön viszont az internetadó, egy új pénzügyi adó, és a fiatal házasok adókedvezménye.

A javasolt törvények közül az internetadó az, ami nem kis meglepetést okozott - a Magyar Telekom árfolyamán is meglátszott a BÉT-en -, amértéke pedig nem mondható jelentéktelennek. A törvény szövegéből kiderül, hogy az adó alanya a szolgáltatást nyújtó lenne, és minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot számolna fel a kormány a szolgáltatónak. A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti - olvasható a törvénytervezet szövegében. Emellett azonban egy olyan változtatást is eszközölne a kormány, hogy lehetővé tenné a távközlési adótörvényben, hogy az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével csökketse.

Kapcsolódó

Az új adó bevezetése azért érdekes, mert a kormány célja az, hogy a nagysebességű szélessávú internet mindenki számára elérhető legyen, ezzel kapcsolatban idén februárban partnerségi megállapodást kötött a kormány és a Magyar Telekom, erre most pont azt a területet adóztatják meg, amelynek fejlesztése kitűzött cél - jegyzi meg a Portfolio.hu.

A 444.hu pedig arra mutat rá, hogy a magyar netes forgalom - a magyar netes forgalomról aránylag jó megközelítést adó BIX adatai szerint - másodpercenként 20 gigabyte-nyi forgalmat jelenthet, azaz másodpercenként 3000 forintos, éves szintek közel százmilliárd forintos bevételt adna a magyar államnak. Az NGM a Portfolio.hu kérdésére elárulta, hogy az internetadóból 20 milliárd forintos bevételre számít.

A kormány indoklása szerint erre az adóra azért van szükség, mert az internetes kommunikáció teret nyert "a hagyományos telefonos kommunkációhoz képest", azaz a telefonálás és az üzenetküldés ma már sok esetben az interneten keresztül történik.

Befetetési alapok is fizethetnek

Egy másik gyöngyszem, hogy a befektetési alapokra is kiterjesztik a különadót. A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. Az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

A javaslat szerint a hitelintézet 2015. évi különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.

A kedvezmény igénybevételéhez az érintett hitelintézetnek bizonyítania kell, hogy az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések között közvetlen, ok-okozati kapcsolat van. Amennyiben az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírásra kerül a 2014. évet követő év éves beszámolójában, akkor a visszaírt összeg, a hitelintézet tárgyévet követő évi különadóját növeli. A javaslat szerint az adózó az értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről és azok visszaírásáról külön nyilvántartást köteles vezetni.

A Portfolio.hu ezzel a sarccal kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy piaci információk szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség kerül a szektor vállára, és akkor még a külföldi alapok értékesítéséről még nem is beszéltünk. Csak összehasonlításul, ez ötszöröse az alapkezelők által eddig fizetett különadónak.

A portál arra is rámutat, hogy a szeptember végi helyzet szerint befektetési alapokban 5419 milliárd forint volt, ennek 0,75 százaléka 40,6 milliárd forint, ami jó közelítés a forgalmazói díjakra (ebben a külföldi alapok értékesítése után fizetett úgynevezett trailer fee nincs benne). Ennek a 25 százaléka 10,2 milliárd forint, vagyis ennyi lehet alsó hangon az extrateher szektorszinten, de a külföldi alapokkal együtt ennél magasabb összeg adódhat.

Meghajolt a kormány az EU akarata előtt - változik az otthoni pálinkafőzés szabálya

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának. A törvényjavaslat több ponton is módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt.

Az általános indoklás szerint a jövedéki adózás területén az európai uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték.

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizetnie. A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetnék meg.

A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról 600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják - olvasható a részletes indoklásban.

A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a tömény szeszek differenciált adómértéke miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az alkoholos italokkal egészülne ki a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, kikerülnek ugyanakkor az adóköteles cukrozott termékek köréből azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodóknak ugyanakkor az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték helyett csak 6 millió forint biztosítékot kellene nyújtaniuk - olvasható a javaslatban.

Az indoklás szerint az európai uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a forint/euró árfolyam változása miatt emelkedik a fűtőolaj és a targoncagáz adója, a kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmények pedig csökkennek.

Mérséklődik a cafetéria-rendszer kedvezménye

Nőnek a családi kedvezmények, mérséklődik viszont a cafetéria-rendszer kedvezménye, és változik az egész életre szóló életbiztosítások szabályozása is a személyi jövedelemadózás (szja) területén a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat alapján.

A törvényhozás honlapján szereplő javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.

A házasságkötési kedv növelése érdekében "első házasok kedvezménye" néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi a javaslat. Eszerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafeteria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi: az adható juttatások köre nem változik, de megnő az azok után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.

Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 százalékot.

A javaslat indoklása szerint ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.

Adóköteles lesz a teljes életre szóló életbiztosítás

Módosulnak a javaslat szerint a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások). E biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelően - kamatjövedelemként adózik.