Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Paks II. kapcsán egy napja úgy nyilatkozott:

Azon vagyunk, hogy az árváltozás minél kisebb legyen. Zajlik egyeztetés a Roszatommal folyamatosan ebben a kérdésben.

Erről a tárcavezető azt követően beszélt, hogy kiderült: módosítani kell a Paks II. projektszerződéseit:

Kapcsolódó

  • változhat az ár,
  • a részfeladatok,
  • a határidők terjedelme és a kötelezettségek;
  • az árat befolyásolhatja az infláció,
  • az ellátási láncok sérülése,
  • az építőanyag-költségek emelkedése. 

A kormány azt tervezi, módosítja a 2014-es szerződést, amit akkor parlamenti felhatalmazással tett meg.

Nemcsak Paks II. árrobbanását okozhatja egy szép csendben átvitt törvénymódosítás, a teljes keretrendszer szétzilálódhat

- írja a hvg360 azzal, hogy a törvénymódosítás az ár, a teljes keret- és feltételrendszer megváltoztatására jogkört ad a Paks II. Zrt. vezetőjének, anélkül, hogy a nyilvánosság vagy az Országgyűlés erről érdemi információt kapna. 

A kivitelezési szerződést a törvénymódosítás értelmében az építkezésért felelős Paks II. Zrt. vezetője (jelenleg Jákli Gergely) a fölötte álló miniszter, azaz Szijjártó Péter egyetértésével kedvére módosíthatná 2025 tavaszától, a szerződés eredeti aláírásának tizedik évfordulójától.

Az eredetileg 12,5 milliárd eurós (akkori árfolyamon 3756 milliárd forintos beruházás mai árfolyamán már nagyjából 5130 milliárd forintos költséget jelent) költségvetés mellett

a kormány és a kivitelező, Roszatom, közötti tárgyalások nemcsak az árnövekedést, hanem a műszaki tartalom változtatását is lehetővé teszik.

  • Bár a kormány először fix árat hangoztatott, most már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az erőmű, hanem hogy mennyivel.
  • Az új feltételek ahhoz vezethetnek, hogy még tovább csúszik az új atomerőművi blokkok átadása, és egyelőre az is kérdéses, hogy a Siemens helyett ki szállhat be a beruházásba.

A lap szerint finanszírozási nehézségek is lehetnek, hiszen a 2014-es szerződés szerint a beruházás 80 százalékát, 10 milliárd eurót az oroszok adták államközi hitellel. Ám kérdés, hogy akar-e Moszkva még több pénzt beleölni a beruházásba, miközben minden rubelre szüksége lenne az ukrajnai háború miatt,

2014 óta nemcsak a forint, hanem a rubel is jócskán leértékelődött az euróhoz képest.

A műszaki tartalom változtatásai is várhatóak, különösen az irányítástechnika terén, amelyhez szükséges engedélyek beszerzése tovább lassíthatja a projektet. Emellett a költségek növekedése is új kihívások elé állítja a kormányt, hiszen a megemelkedett költségeket valószínűleg nem fogják tudni orosz hitelből fedezni, és új finanszírozási lehetőségek után kell nézniük.

Az Európai Bizottság és az orosz fél közötti további tárgyalások, valamint az engedélyezési eljárások alakulása még több kérdést vethet fel, például azt, hogy a Paks II. projekt valóban képes lesz-e megfelelni a felmerülő költségekkel és műszaki változásokkal, valamint, hogy hogyan alakulnak a törvényes és piaci feltételek a megvalósítás során.