Ahhoz, hogy a kormányzat elérje a béremeléssel kapcsolatos hangzatos politikai céljait (tudják, a minimálbér ezer euró, a bruttó átlagkereset pedig egymillió forint lesz három év múlva), vagy legalábbis egyáltalán érdemeben tárgyalhassanak erről a versenyszférával, csökkenteni kell a munkaadói adóterheken. Erre a mai nap már alkalmat is adhat. Ugyanis nemcsak Kormányülés lesz, de tárgyalási fordulót tartanak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is (VKF).

A VKF-en a munkáltatói és a munkavállalói oldal mellett a kormányzat is képviselteti magát; a hivatalos kommunikáció szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra kapott mandátumot, hogy mozdítsa elő a hároméves bérmegállapodást kedvezmények, költségvetési támogatások bevezetésével. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón az mfor.hu kérdésére válaszolva elmondta, ugyan még tárgyalnak a felek, de 

Kapcsolódó

ez a kormányzati támogatás nem közvetlen állami dotációt jelent majd.

A kancelláriaminiszter arra utalt, hogy a jövő évi költségvetésből kivehető 5,5 százalékos reálbérnövekedés érdekében csökkentik a vállalkozások adóterheit, akár már 2025-től. 

Miközben korábban már felröppentek olyan sajtóhírek, hogy a VKF-en megszületett a megegyezés a három éves bérmegállapodásról, és azt a mai napon be is jelenthetik, az Economx megtudta, ahhoz szükség van adóteher-csökkentésre, ugyanis a hazai kkv-szektor, ami a magyar munkavállalók 72 százalékát foglalkoztatja, nem képes kigazdálkodni a kormány által elvárt bérnövekedést. Nyilván, a versenyképességi elmaradás felismerése miatt is indították el a Demján Sándor Programot, valamint a Versenyképes Járások projektet. 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az Economxnak tegnap elmondta, a kormányzat továbbra is a magasnyomású gazdaságpolitikáját folytatja. Ennek lényege, hogy akár a termelékenységnél is nagyobb volumennel, de növekednie kell a béreknek, reálértéken is,

ehhez viszont a gazdasági szereplőknek segítségre van szüksége,

hiszen csak a megtermelt jövedelemből, vagy a megtermelt hozzáadott értékből lehet munkabért fizetni, és ha a vállalkozások nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett bérköltségeket, akkor ellehetetlenül a működésük. 

Ezért nem lehet túlfeszíteni a húrt

– hangsúlyozta Perlusz László, a bértárgyalásokon résztvevő VOSZ főtitkára. 

Leszögezte,

a vállalkozások partnerek a bérfelzárkóztatásban még akár erőn felül is, ám egy ponton túl állami segítségre is szükség van. 

Körülbelül olyasmire, mint amit a 2017-2022 közötti hatéves bérmegállapodás során már megvalósítottak: a reálbér-növekedéshez társult egy élőmunka-tehercsökkentés. A VOSZ főtitkára szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése most is kézenfekvő lenne.

A munkáltatók is elismerik, hogy nehéz helyzetben vannak a magyar munkavállalók, és összességében nem vagyunk túl messze a megegyezéstől, de ahhoz, hogy azt a munkáltatói oldal is el tudja fogadni, még több lényeges kérdésre választ kell kapni. Ugyanakkor Perlusz László szerint rövidesen aláírhatják a bérmegállapodást.

Nyilván, és  ezt már mi tesszük hozzá, csak akkor ha a kormányzat valóban segíteni tud és akar a versenyszférán. 

Egyébként arról már megállapodás született a VKF-en, hogy 2027. január 1-től a hazai minimálbér eléri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.