Az MI Koalíció célja egyértelmű: Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön és a nemzetközi MI közösség tagjává váljon. Ennek a folyamatban pedig a felhasználókat, a piaci szereplőket, az akadémiai szférát, valamint a szakmai szervezeteket és az állami intézményeket fogják össze. 

Az Economx háttérbeszélgetéseiből kiderült, hogy az állami tulajdonban álló Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. védnöksége alá tartozó

MIK véleményét kikéri a kormányzat, és azt figyelembe is veszi,

és a szervezet által kidolgozott Magyarország Mesterséges intelligencia Stratégiáját 2020-ban a Kormány el is fogadta, és kormányrendeletben kihirdette. 

Az MI Stratégia 2.0-t 2024-re ígéri a Koalíció.

Magyar szuperszámítógép

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságát Jakab Roland, az MIK alapító-elnöke arról is tájékoztatta, hogy szüksége van Magyarországnak egy szuperszámítógépre, ahol kutatási, oktatási projekteket lehet elvégezni, de a kkv-k számára is nagyon fontos lenne a megfelelő számítási kapacitás elérése, az adatvagyon feletti jog biztosításával, az adattárcák kialakításával pedig dinamizálni lehetne a magyar gazdaságfejlesztés céljait. 

Emellett kiemelte, hogy tudásközpontokat kell kiépíteni a következő időszakban, konkrét felhasználási lehetőségeket biztosítva minden szakmának, gyártó- és szolgáltatócégnek, kisiparosnak és nagyvállalkozásnak. Jakab Roland szerint ezek már viszonylag kis befektetéssel is hozzáférhetőek lehetnének. 

Az elnök szerint a kkv-szektor fejlesztői számára, a kkv-k helyzetbe hozásához a jogi szabályozási környezetet is alakítani kell. Azt remélik, hogy az iparstartégiába minél több be fog épülni a meglátásaikból, ugyanis a mesterséges intelligencia a mindennapok részét fogja képezni, erre fel kell készülni. 
Nem az MI veszi el az emberek munkáját, hanem azok, akik eszközként használják az MI-t, ők fogják elvenni a munkát azoktól, akik azt nem használják
– figyelmeztetett.

2026 még messze van

Vajda Péter operatív ügyvezető-helyettes előadásában az európai trendekre hívta fel a figyelmet, a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt (AI Act) ugyan alig egy hónapja megszavazták az EP-ben, ugyanakkor a teljes, 466 oldalas szabályrendszer csak 2026 közepére lép hatályba.

Az MI rendelet általános értékajánlata: 

  • Az MI használatára egyértelmű követelmények és kötelezettségek előírása;
  • az adminisztratív terhek korlátozása, különösen a kkv-k számára;
  • beruházások és innováció ösztönzés az egész EU-ban és
  • Európa vezető szerepének a megteremtése;
  • emberközpontú és etikus működés az átláthatóság és alapvető jogok tiszteletben tartása. 

Nem hallgat le a Facebook?!

Barcza Attila (Fidesz-KDNP) ezután arra volt kíváncsi, hogy az egyébként szigorú, és a maga nemében egyedülálló európai szabályozás mennyire alkalmas arra, hogy az uniós állampolgárokat megvédje Európán kívül. 

A párbeszédes Tordai Bence arról a fogyasztói élményről szólt, miszerint a telefonunk lehallgatja a beszélgetéseinket, és a közösségi médiában az elhangzottaknak megfelelő hirdetések jelennek meg. 

Az albizottság elnöke, Z. Kárpát Dániel (Jobbik-Konzervatívok) pedig arra szeretett volna választ kapni, hogyan lehetne finanszírozni a lakosság és a vállalkozói szektor átállását, felkészülését, és ennek a folyamatnak a menedzselésére szükség volna-e Magyarországon egy önálló AI Office-ra.

Vajda Péter tájékoztatása szerint az uniós rendeletek az EU teljes területére érvényesek, de az már kérdéses, hogy az mennyire oltalmazhat mondjuk Dél-Amerikában. Egyébként hangsúlyozta azt is, hogy az AI Act szerint az Európai Unióban szigorúan tiltott lesz az a fajta társadalmi kreditrendszer, ami a mesterséges intelligenciával Ázsiában épül ki. 

A lehallgatások apropóján arról beszélt, hogy a humánegyediség a digitális térben nem olyan sokszínű, az online cselekvéseink hasonlatosságokat mutatnak, ezeket lehet kategorizálni.

Lehet még én magam sem tudom, hogy felmerült bennem az igény
– utalt a MIK vezetője a célzott reklámok sikerességére.

Az AI Office kapcsán elismerte, a jogalkalmazás széttagolása valóban nem lenne kívánatos, ugyanakkor szerinte minden jel arra mutat, hogy a gazdasági és társadalmi hatások összevethetőek lehetnek, amelyeket a kormányzat figyelemmel kísér. 

Kép: Economx.hu

De vajon hogyan lehetne finanszírozni ezt az átállást?

A mesterséges intelligencia felhasználási területén is várhatóan a tőkeerős cégek lesznek előnyben, önerőből a magyar mikrovállalkozások, startupok tömegesen biztos nem tudnak betörni erre a piacra – fogalmazott érdeklődésünkre Z. Kárpát Dániel, aki szerint ezért lenne célszerű egy Magyar Munkahelyvédelmi Alap típusú koncepció, amivel két rendezetlen területet lehetne lefedni. 

Soha ennyi pénzt nem vettek el a magyaroktól, miért döntött így a kormány?

Kilenc éve nem volt annyi adófajta, mint idén, derül ki egy frissen megjelent kutatásból. Ám hiába az eddigi legsúlyosabb adóprés, februárban rekord hiányt könyvelhetett el az államháztartás. További részletek ITT!
A képviselő úgy látja,

a digitális átállás társadalmi költségeit jelenleg magán a társadalmon igyekszünk leverni, ami elfogadhatatlan.

Nincsen ingyenes átképzés, annak költségeit mindenkinek önszorgalomból és saját forrásból kell megoldania. Z. Kárpát Dániel szerint központilag kell finanszírozni az ingyenes és tömeges átképzéseket a lakosság számára, másrészt pénzügyi támogatási rendszerre van szükség annak érdekében is, hogy a startupok, amennyiben jó ötletekkel rendelkeznek, azokat piacra is tudják dobni, valamint meg tudják tartani a szellemi- és tulajdonjogokat, profitot generálva ezzel Magyarország számára is. 

Az albizottság elnöke szerint a MIK tökéletesen alkalmas lenne ennek az inkubátor folyamatnak a kezelésére. 

A pénzügyi alapnak évi több százmilliárd forintos forrással kell bírnia

– szögezte le, hozzátéve: ezt egy nemzeti költségvetés nagyon nehezen tudná kigazdálkodni.

Viszont a félig szabályozott AI-piacon az óriás multi cégek úgy generálnak extraprofitot, hogy a róluk szóló szabályozás sok esetben még életbe se lépett, és az is nyilvánvaló, hogy egy szigorú szabályozás után a mostani profitrátát nem is tudnák elérni. 

Z. Kárpát Dániel éppen ezért korrekt megoldásnak tartaná, hogy az érintett cégek az extraprofitot érintően egy egyszázalékos adóbefizetést vállalnának, és ez az összeg bekerülne a magyar alapba. Az egyszázalékos adóbefizetéssel ezek a nagy cégek is a saját hosszú távú befektetéseiket alapoznák meg, hiszen finanszírozhatóvá válna a munkaerő képzése, és így a beszállítói láncban is megjelennének a tőkeerős és jól működő magyar kisvállalkozások, akikre tudnak számítani – magyarázta. 

Nagyon divatos kifejezéssé vált az extraprofit adóztatása, de ebben a szektorban tényleg lenne értelme
– fogalmazott az Economxnak Z. Kárpát Dániel.

A tech cégek megtalálták az internet szélét

A mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek hamarosan kifogynak az adatokból, amelyekkel a modelleket tanítják.

A részletekről ITT írtunk bővebben.