A legfontosabb hír, a magyar állam és a VINCI Airports megvette a Budapest Airportot, július 6-án aláírásra került a tranzakció. A magyar repülőtérért a két vásárló összesen 3,1 milliárd eurót fizetett, illetve a korábbi tulajdonos által felhalmozott 1,44 milliárd eurós hitel is meghosszabbításra került – közölte Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy a részvényeket megvásárló, tulajdonosként megjelenő Corvinus Zrt. egyharmad-egyharmad részben költségvetési forrásokból, Eximhitelből, és nem stratégiai tulajdon értékesítéséből fizetett összesen 2,48 milliárd eurót (a tulajrész 80 százalékért), míg a VINCI a maradék 20 százalékért 621 millió eurót költött. Mindkét fél ugyanannyit fizetett minden részvényért – tette hozzá. Nagy Márton szerint a 23,1 milliárd körüli vételár megfelelt a pici sztenderdeknek.
A magyar állam nem üzemelteti a repteret
– szögezte le Nagy Márton, hanem azt szakemberekre bízza. Mint mondta, magyar állam ehhez nem ért, csak pénzügyi befektetőként lesz jelen.
A francia tulajdonostárs viszont több mint 70 repteret üzemeltet 14 országban.
A miniszter jövőképpel kapcsolatban arról beszélt, hogy a jelenlegi 15 millió utasról, két év múlva 18,5 millióra, 2030-ig 20 millióra, 2040-re pedig 25 millióra akarják növelni az utasforgalmat, de ez a minimum cél. A turizmus növelése, és a szolgáltatások fejlesztése mellett a nemzetközi cargo-forgalmat emelte ki, amihez logisztikai központokat építenek.
Tervben van 3-as Terminál megépítése is
– jelentette ki, mert különben bedugul a reptér. Ezt később a francia tulajdonos is megerősítette.
A reptéren kívül is lesznek beruházások. Hiszen mindenki látta, milyen állapotban van a gyorsforgalomi út – magyarázta Nagy Márton.
Viszont a gyorsforgalmi út és a vonat a kormány feladata, "most hogy a reptér tulajdonosi szerkezet megváltozott", fejleszteni kell az idevezető infrastruktúrát – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: hoteleket, parkolókat és egyéb fejlesztéseket is tervez a kormány.
Ez a feladat a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumra hárul majd, mert ha nem épül ki a szükséges struktúra, nem értünk el semmit – tette hozzá.
Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy gyorsan megvalósult a tranzakció, pedig még az adósságot is át kellett vállalni.
A Vinci 5 milliárd eurós forgalommal rendelkezik, évi egymilliárdos beruházási rátával és 320 millió utast látnak el Japántól, Brazilián át, Skócián keresztül most már Budapestig – hangzott el.
A vezérigazgató elmondta, a fontos lépéseket kell megtenni nemsokára, mert már 2019-es szint fölött van az utasforgalom. Kiemelte azt is, hogy jó kapcsolatokat ápolnak az összes légitársasággal, amit is kamatoztatni akarnak. A budapesti szerződésük 2080-ig tart majd
– fogalmazott.
Nicolas Notebaert szerint a fejlesztéseket úgy hajtják végre, hogy legyen erőforrás az utasforgalomra, illetve 2030-ra nettó nulla kibocsátást is megvalósítják, az energiahatékonyság is fontos. A következő 10 évben egymilliárd eurós fejlesztést terveznek a repülőtéren – derült ki.
Nagy Márton kérdésre válaszolva elmondta, ha lesz elég pénz a külső fejlesztésekre, azt odaadják majd erre, de az is egy lehetőség, hogy koncesszióban építik meg a gyorsforgalmit, és a vasutat, ami után viszont akkor díjat kell fizetni. Szerinte a vasutat be kell vinni majd a föld alá. Arról is beszélt, hogy a kínai beruházó továbbra is csak egy opció.
Kérdésre válaszolva Nagy Márton közölte azt is, hogy a légitársaságokat terhelő adókat kivezetik 2025. január 1-től.
A késések kapcsán kiemelte, hogy azokért a magas légtérben történő átutazások a felelősek, ugyanis beszűkült az út Ázsia felé a háború miatt, és a magyar légtérhasználati díj különösen olcsó. Augusztus 1-től viszont Nagy Mártonhoz kerül a HungaroControl és a fogyasztóvédelem is, és nagy változásokra lehet számítani.
Az Economx késésekkel kapcsolatos kérdésére Nagy Márton úgy felelt, hogy ez olyan, mintha a buszmegálló lenne a felelős, ha késik a busz. Szerinte a reptér mindent megtett, a késések nem az üzemeltetéshez, hanem a légiirányításhoz tartoznak.
Kíváncsiak voltunk arra is, milyen menetrenddel és mekkora összegekkel számol a kormányzat a fejlesztésekkel kapcsolatban.
Nagy Márton kérdésünkre közölte a 3-as Terminált 2032-ig megépítik, onnan kell mindent visszaszámolni. Addigra késznek kell lennie az infrastruktúrának, aminek a műszaki kivitelezéséről a kormány 2 hónapon belül dönt, és legkésőbb őszre az is kiderül, milyen anyagi vonzata lesz ennek. Ha kell, beletesszük a '25-ös költségvetésbe – tette hozzá Nagy Márton.
Majd közölte a kérdésünkre azt is, hogy egy vasúti bekötés legalább 400 milliárd forintba kerül, szóval egymilliárd euró értékű beruházásokat kell még az államnak végrehajtania.