Miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a minap bejelentette, a magyar állam megvásárolta a Budapest Airportot, hozzátette azt is, hogy fejleszteni kell a repülőtérre vezető infrastruktúrát, ami a kormány feladata. A tervekben szerepel a gyorsforgalmi út felújítása, a reptéri vasút elvezetése, valamint a szolgáltatást segítő hotelek, parkolók kiépítése. Ezek mind a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szervezése alá kerülnek.
A miniszter arról is beszélt, ha a központi költségvetésben lesz elég pénz a külső fejlesztésekre, azt odaadják majd erre a célra, de az is egy lehetőség, hogy koncesszióban építik meg a gyorsforgalmit, és a vasutat, ami után viszont akkor díjat kell fizetni. Szerinte a vasutat be kell vinni majd a föld alá. Arról is beszélt, hogy a kínai beruházó továbbra is csak egy opció.
Nagy Márton az Economx kérdésére közölte,
a 3-as Terminált 2032-ig megépítik,
onnan kell mindent visszaszámolni. Addigra késznek kell lennie az infrastruktúrának, aminek a műszaki kivitelezéséről a kormány 2 hónapon belül dönt, és legkésőbb őszre az is kiderül, milyen anyagi vonzata lesz ennek.
Ha kell, beletesszük a '25-ös költségvetésbe
– tette hozzá Nagy Márton.
Majd közölte a kérdésünkre azt is, hogy egy vasúti bekötés legalább 400 milliárd forintba kerül, szóval egymilliárd euró értékű projekteket kell még az államnak végrehajtania.
Ennek tudatában fordultunk az ÉKM-hez, hogy megtudjuk, hogy állnak a tervezéssel, illetve milyen összegekkel számolnak.
Közölték, az ÉKM feladata az, hogy
az új és egyre növekvő forgalmat bonyolító légikikötő biztonságosabban és gyorsabban legyen megközelíthető.
A gyorsforgalmi út tervezése folyamatban van és a repülőtéri vasút fejlesztésének koncepcióján is dolgozunk.
Az útfejlesztésre vonatkozó tervezési munkákat jövőre befejezzük, miután megkezdődnek a területszerzési és területelőkészítő munkálatok. Ezzel párhuzamosan a kivitelezési közbeszerzési eljárás is lefolytatható
- tudatták portálunkkal.
A szakminisztérium úgy látja, a jelenlegi helyzet kaotikus.
Akár egy koccanás is elég, hogy tömegek késsék le járataikat, vagy hogy a belvárosig duguljon be a főváros
- hangsúlyozták.
A terveikkel kapcsolatban kiemelték,
- új forgalmi sávokat létesítenek;
- új felüljárókat építenek;
- és a buszsávokat úgy alakítják ki, hogy a közösségi közlekedést valóban segítse, miközben nem bénítja meg a várost -
mindezekkel egy teljes városrészt megújítunk és élhetőbbé teszünk
- szögezte le a tárca.
Egyelőre összegekről nem közölt konkrétumot az ÉKM, így arról sincs információnk, hogy koncesszióban építik-e ki például a gyorsforgalmi utat. A reptér megvásárlásának a költsége azonban ismert. A magyar állam és a VINCI Airports összesen 3,1 milliárd eurót fizetett a Budapest Airport részvényeiért, illetve a korábbi tulajdonos által felhalmozott 1,44 milliárd eurós hitel is meghosszabbításra került. A tulajdonosként fellépő Corvinus Zrt. 2,48 milliárd eurót (a tulajdonrész 80 százalékért), míg a VINCI a maradék 20 százalékért 621 millió eurót fizetett ki, így sikerült július 6-án aláírni a tranzakciót.
Egy mai sajtótájékoztatón Nagy Mártont az Economx járatkések kapcsán kérdezte, és megtudtuk, hogy
nem a fel- és leszálló gépekkel, hanem a magas légtéren átrepülő tranzitjáratokkal van a probléma,
mert olyan mértékben fogják meg a légteret, hogy ellehetetlenítik a le-és felszállást. Magyarországnak továbbá ezekből az átrepülésekből gazdasági érdeke nem származik, ki vagyunk szolgáltatva az EU-s légtér szabályozásainak.
Azt fontolgatja a kormány, hogy a légtérhasználati díj növelésével, vagy, ha az uniós szabályok nem engedik, akkor egyéb tényezők segítségével megdrágítsuk a légterünkön történő átrepülést. Ez nem érinti a le-és felszálló, Magyarországra utasokat szállító járatokat, ők semmilyen hátrányt nem szenvednének - árulta el a miniszter.