Ha körül nézünk az európai nagyvárosokban, láthatjuk, hogy nem Budapest az egyetlen, ahol korlátozzák a gépjárművek belvárosi forgalmát. Nem véletlen, hiszen a hatalmas forgalom súlyos légszennyezettséggel jár, ezért Európa-szerte számos országban bevezették az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat (LEZ vagy ULEZ), ahova csak azok az autók hajthatnak be, amelyek megfelelnek az előírásoknak, vagy megfizették a rájuk kiszabott díjat – foglalta össze korábban a honda.hu. 

Az átmenő forgalom korlátozása Budapesten

„Már régóta vannak olyan környékek Budapesten, ahova engedéllyel nem rendelkező autóval tilos behajtani, például az V. kerület legnagyobb részén” – nyilatkozta az Economxnak Halász Áron, a budapesti városháza fenntartható közlekedési szakreferense. Ezek az utak viszont nincsenek LEZ zónának keresztelve. 

A kerékpársávokról elmondta, rengeteg európai városban az utakon alakítják ki, ami máshol is gyakran vitákat generál, nem csak Budapesten.

Megjegyezte, hogy nagyon sokan váltottak már kerékpárra olyanok, akik bevállalták, hogy nagy forgalomban az autók között tekerjenek. Viszont felmérések szerint még sokkal többen nyitottak arra, hogy kerékpárral közlekedjenek, de ehhez kerékpárutakat, sávokat igényelnek. 

A belvárosban azért a főutak mentén és nem mellékutcákban jelölik a kerékpársávokat, mert az úticélok is ott vannak a főutak mentén, és nincs összefüggő párhuzamos mellékutca hálózat – magyarázta Halász Áron. A kerékpársávokkal, utakkal mindenkinek egyértelművé tehető, hol a helye: ha van egy dedikált kerékpársáv, akkor a bringások sem tartják félelemben a gyalogosokat a járdán, és az autóknak sem kell kerülgetniük őket – így mindenki biztonságban érezheti magát. 

Hollandiában, Párizsban vagy Londonban is praktikus, alakítható, ideiglenes elemekkel kezdték, mielőtt teljesen kiépítették volna a kerékpárosbarát hálózatot

– magyarázta a szakember. Ez külföldön és Budapesten is a kerékpáros forgalom növekedéséhez vezetett, a teljes kiépítésre viszont sokkal több pénz szükséges. 

A főváros tervei között szerepel, hogy EU-s forrásokból a Nagykörúton, az Üllői út és a Váci út mentén is felfejlesszék az útvonalakat fizikailag elválasztva egy jobban kiépített, biztonságosabb módon, a bel- és külvárosi kerületekben pedig az Egészséges Utcák programban várhatók fejlesztések nemcsak a kerékpározást, hanem a gyaloglást, pihenést, zöldítést szolgáló módon. Addig is a Nagykörúton nemsokára oszlopok és piros felfestések is megjelennek a legkockázatosabb szakaszokon, ahogy az pár hete a Bartók Béla úton, a Bajza utcában vagy az Irinyi József utcán is megtörtént a kerékpározni vágyók védelmében, és több más kerületben is biztonságosabbá teszik a meglévő útvonalakat. Halász Áron szerint ez azért fontos, mert azt tapasztalták, hogy amikor csak a festékkel jelölték ki a kerékpársávot, már akkor megnégyszereződött a kerékpáros forgalom, de a már 2014-ben elfogadott növekedési célok eléréséhez érdemes még vonzóbbá tenni őket.

A közlekedés hatékonyabbá tétele a cél

„Nem az autók száműzésén van a fókusz, a városok arra keresik a megoldást, hogy hatékonnyá tegyék a közlekedést” – emelte ki Halász Áron. Az elmúlt 60-70 évben felmerült az a probléma – ami Budapesten a rendszerváltás után okozott igazán gondot –, hogy megteltek a városok autóval és már nem volt hatékony a közlekedés. Nagyon sok terület elveszítette a karakterét azzal, hogy visszaszorult a kerékpáros és a gyalogos közlekedés lehetősége is. Az autók sok helyet foglalnak el közlekedés és parkolás közben, ezzel nehezítik a gazdasági tevékenységet is – például az éttermek nem tudnak kitelepülni az utcára, a gyalogosok kerülgetik a járdán parkoló autókat, illetve a levegőszennyezés és az egészségre gyakorolt hatás is nagyon negatív. Újabban a klímaváltozás miatt is egyre nagyobb a szükség arra, hogy a nyári hőszigeteket meg tudják törni, ahhoz pedig zöld felületeket kell létrehozni – mondta. 

Halász Áron elmondta, a cél az, hogy Budapest közlekedését hatékonyabbá, környezetbarátabbá és egészségesebbé tegyék, azonban ezeknek a lépéseknek a költségigénye jelent gondot, ugyanis az EU-s források hiánya a nagy beruházások útjában állt az elmúlt években.

A főváros a szakember szerint ugyanazon az úton halad, mint a legtöbb európai nagyváros, a forráshiány miatt viszont más városok gyorsabb tempóban haladnak.

„Természetesen nem annyi a városok célja, hogy az emberek biciklire üljenek autó helyett, hanem hogy a közösségi közlekedés, a gyaloglás és a bicikli, illetve ezek kombinációja elérhető és vonzó legyen azoknak, akik még autóban ülnek. Ezeken a módokon ugyanis sokkal több ember tud egyidőben közlekedni egy helyen, az utak kapacitását pedig nem járművekben, hanem emberekben érdemes mérni” – mondta.

Hogyan szerethetnék meg többen az autómentes belvárost?

Halász Áron szerint ha levennénk a kérdésről a politikai színezést, akkor értelmes diskurzus indulhatna el a témában, mert mindenkinek érdeke az egészséges környezet. Szerinte az, hogy a főváros visszanyerje régi arculatát, konzervatív szempontból is felfogható pozitívan, mivel ez nem egy „zöld liberális” célkitűzés. Mint elmondta, nagyon fontos, hogy az átalakítás más nyugat-európai nagyvárosok mintájára transzparensen, őszintén történjen a lakosság bevonásával. 

Amikor a lakossággal egyeztetnének már a tervezés folyamatában, akkor megelőzhetők a sokszor információhiányra alapozó tiltakozások, de a helyiek hasznos információkkal szolgálhatnak a tervezőknek is

– mondta a szakértő. 

A pesti alsó rakpart átalakítása és középső szakaszának olyan korzóvá alakítása hasonlóra, mint amilyen régen volt is, egy sok éves folyamat, sok időszakos megnyitással, egyeztetéssel, forgalomszámlálással és modellezéssel, aminek eredményeként mindenki élvezheti majd Európa egyik legszebb folyópartját.

Ha külföldre autózik, erre érdemes figyelni

A LEZ vagy ULEZ zónák jelen vannak Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is. Ha az említett országok valamelyikébe utazik, érdemes előtte az adott városra vonatkozó zónákról minél előbb képbe kerülni, mert ha figyelmetlen az ember, könnyen behajthat egy tiltott zónába, aminek bírság lehet a vége. Mint ahogy korábban Magyar Kerékpárosklub is megírta, Magyarországon egyelőre még nem vezették be LEZ zónákat, jelenleg mindössze néhány alacsony kibocsátású zóna van Közép- és Kelet-Európában.