A helyzetet jól jellemzi, hogy a Nézőpont az idei évre csak egy mérsékelt, 0,6 százalékos gazdasági növekedésre számít, melynek motorja a lakossági fogyasztás lesz, ugyanis a beruházások visszaesése jelentősen rontja a teljesítményt. Termelési oldalról – a fogyasztásbővüléssel konzisztensen – a piaci szolgáltatások pozitív hozzájárulása számítanak, míg a külső kereslethiány miatt szenvedő ipar, s az aszály sújtotta mezőgazdaság szerintük visszahúzzák a növekedést. Az idei év eleji kilátások időközben számottevően romlottak, elsősorban a felvevőpiacok – különösen Németország – gyengélkedése, valamint az elhalasztott beruházások következtében.

Kép: Nézőpont

Viszont jövőre a magyar gazdaság újraindulását valószínűsítik, a Nézőpont Intézet előrejelzése szerint 2025-ben a gazdasági növekedés a 3,1-3,6 százalékos sávban mozoghat. Ide tartozik, hogy a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre

Az elemzés szerint viszont a lakossági fogyasztás a rendelkezésre álló reáljövedelem emelkedésének, s az óvatossági motívum oldódásának köszönhetően tovább növekszik, míg a beruházások az általánosan javuló külső konjunktúra és vállalati bizalom hatására visszatérnek korábbi növekedési trendjük közelébe. Alappálya előrejelzésük szerint a gazdaság 2025-ös növekedése – a kormányzati intézkedések hatása nélkül is – 2,1 százalék lesz, ha a várt pozitív külső hatások, például az ukrajnai háború lezárása, érvényesülni tudnak. Ezt a kedvező alappályát erősíthető tovább az Új Gazdasági akcióterv, viszont ezek pontos hatását egyelőre meglehetősen nehéz számszerűsíteni. A Nézőpont várakozásai szerint az alappálya fölött további 1-1,5 százalékponttal növelik a gazdasági növekedés mértékét az új gazdaságpolitika tervezett intézkedései, emellett a lakossági jövedelem vásárlóerejének növekedésére, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó intézkedések reálgazdaságba történő begyűrűzésére számítanak. A béremelés és a családi adókedvezmények duplázása 0,2, a munkáshitel 0,2–0,35, a kamatkifizetésekből származó bevételek felhasználása pedig 0,1 százalékponttal emelhetik a növekedési ütemet. A Demján Sándor Program további 0,4-0,7, míg a megfizethető lakhatást támogató intézkedések 0,12 százalékponttal járulhatnak hozzá a jövő évi GDP változáshoz.

Az előjelzésben kiemelik, hogy 2025-ben jelentős exportbővülésre számítanak, melyet a felvevőpiacok helyreállásából adódóan az áruexport megnövekedett volumene fog segíteni. A növekvő export, s fellendülő fogyasztás következtében az importigény is erősödni fog, így nem valószínűsítik a nettó export jelentős hozzájárulását. A 2025-ös év beruházási és külső konjunkturális dinamikái kedveznek a magyar GDP negyedét jelentő iparnak és építőiparnak, míg a tovább erősödő fogyasztás a szolgáltatások bővülését támogatja. A gyenge bázisévből következően az időjárásfüggő mezőgazdaság is magas hozzájárulást jelenthet.

A beruházások terén a 2025-ös év felpattanást hozhat a Nézőpont szerint: a belső kereslet erőteljesen áll helyre, a külső konjunktúra javul, s a reálkamatok tovább csökkennek. Előrejelzésük során különböző modellspecifikációkkal dolgoztak, melyek számításai alapján 1,8 – 2,3 százalékkal növekedhet 2025-ben a magyar gazdaság, abból kiindulva, hogy a jövő év legvalószínűbb növekedése az alappálya szerint 2,1 százalék lesz. S hogy mi az alappálya? 

Az alappálya során azzal kalkulálunk, hogy sem az orosz-ukrán, sem a közel-keleti feszültség nem eszkalálódik tovább, s a geopolitikai helyzet – legalábbis a fegyveres konfliktusokat illetően – az utóbbi intenzív évek után az elcsendesülés irányába billen. Az Egyesült Államokban Donald Trump hivatalba lépésével számítunk a vámok részleges bevezetésére, azonban ezek hatása várakozásaink szerint nem az előrejelzési horizont első éveiben realizálódnak, hanem közép-hosszabb távon. Arra számítunk, hogy a védővámok bevezetését az új adminisztráció racionálisan, fokozatosan viszi véghez, s Trump elnök tárgyalások során igyekszik mind az Egyesült Államok, mind a kereskedelmi partnerek számára előnyös megoldást találni

 – fogalmaznak az elemzésben.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az idén bejelentett kormányzati intézkedések három fő területen tartalmaznak célzott beavatkozásokat:

  • a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
  • a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása,
  • valamint a megfizethető lakhatás.

A Nézőpont számítása szerint a jövedelmek növelése közel 300 milliárd forintot is hagyhat a háztartásoknál, mely a belföldi fogyasztás élénkítésén keresztül 0,2 százalékponttal emelheti a GDP-t, illetve a béremelési tervek 2025-ben 200-220 milliárd forinttal járulnak hozzá a lakosság jövedelmi helyzetének javulásához. A családi-adóalap kedvezmények megduplázása és az egyéb családpolitikai intézkedések közel 80 milliárd forintos plusz elkölthető jövedelmet jelentenek, így ezen két intézkedésből összesen 280-300 milliárd forint maradhat a háztartásoknál. Egyébként arra számítanak, hogy az óvatossági motívum tovább oldódik, s a lakossági bizalom erősödése megnövekedett fogyasztásban csapódik le.

Idekapcsolható a munkáshitel, amelynek a jövedelemnövelő hatása további 0,2 - 0,35 százalékponttal növelheti a GDP-t. A munkáshitel konstrukció várhatóan 308 ezer főt érinthet, akik a maximális keretösszegig élhetnek a lehetőséggel, hasonlóan a Babaváró hitel tapasztalataihoz, amiből kiindulva a munkáshitel is jelentős addicionális hitelkeresletet generál. Az első évben 125 ezer fős eléréssel kalkulálva ez azt jelentené, hogy az első félévben 300, míg a második félévben 200 milliárd forint kerül a gazdaságba. Feltételezve, hogy ezen összeg 75-80 százaléka addicionális hitelkeresletet jelent, a munkáshitelen keresztül 400 milliárd forint többlet hitelkihelyzés valósulhat meg.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A GDP-re gyakorolt hatást két forgatókönyv mentén vizsgálták meg: ha az addicionálisan kihelyezett 400 milliárd forintból 40 százalék csapódik le tárgyévben a reálgazdaságban, akkor 0,2 százalékponttal, 70 százaléknyi hasznosulás pedig 0,35 százalékponttal emelheti a 2025-ös GDP-t.

A lakossági fogyasztás mellett a másik legfontosabb pillér a vállalati szektor támogatása, melyet a Demján Sándor Programon keresztül valósít meg a kormány. Számításaik szerint a 8+1 intézkedésből álló programcsomag 0,4 - 0,7 százalékponttal járulhat hozzá a 2025-ös év növekedéséhez. A beruházások visszaesése a 2024-es növekedés legnagyobb visszahúzó tényezője, így elsődleges fontosságúnak tartják az elemzők ezen terület újraindítását. A Demján Sándor Program a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak élénkítését célozza, összesen 1400 milliárd forintos támogatási csomaggal.

  • A Demján Sándor Tőkeprogram 100 milliárd forintos keretösszeggel kínál évi 5 százalékos kamatozású forrásokat, vállalatonként 100–200 millió forintos összegben, 1 százalékos tulajdonrész átadása mellett. A program célja a beruházások ösztönzése és a vállalkozások méretugrásának támogatása, az összeg pedig önerőként más pályázatokhoz is felhasználható, így további forrásokat mozgósíthat.
  • Az EXIM és a Nemzeti Tőkeholding programjai 400 milliárd forintos keretet biztosítanak a kkv-k belföldi beruházásaira és exporttevékenységeire. A Jövő Exportőrei Beruházási Hitel és a Zöld Beruházási Hitel jelenti a program gerincét, mely kapacitásbővítést, új termékek bevezetését, innovatív technológiák alkalmazását, valamint gépek, berendezések és immateriális javak beszerzését is támogatja. Az Exportélénkítési Beruházási Hitel és az Exportélénkítő Lízing az exportőrök és az elsőkörös beszállítók beruházásait támogatja, míg a Kifektetési Hitel a nemzetközileg is versenyképes magyar vállalatok külföldi befektetéseit segíti, a hazahozott profit emelése érdekében.
  • Az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál, összesen 100 milliárd forint beruházási hatással. A támogatás 50 százalékos intenzitással eszközbeszerzésekre, digitalizációs fejlesztésekre és megújuló energia beruházásokra fordítható.
  • Az EU társfinanszírozású hitelek keretében 650 milliárd forint áll rendelkezésre, amely kamatmentes hiteleket, vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményes hiteleket kínál.
  • A Széchenyi Kártya Program keretében a beruházási hitelek 3,5 százalékra csökkentett kamattal támogatják a kkv-kat, a várható kihelyezés pedig 150 milliárd forint.

A Nézőpont is elengedhetetlennek tartja a magyar gazdaság növekedéséhez a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitásának növelését, hiszen a kkv-szektor a nemzetgazdasági beruházások 30-35 százalékáért és a teljes hozzáadott érték több mint 40 százalékáért felel.

A szektor különösen érzékeny a válságokra és a magas kamatkörnyezetre, mivel kevésbé fér hozzá kedvező kondíciójú devizahitelekhez vagy külföldi anyavállalati támogatásokhoz. Az elmúlt időszakban a kkv-hitelezés – mely jelentős szereppel bír a beruházások felfutásában – nem indult újra: a hitelállomány stagnált, miközben a nagyvállalatoknál ez a mutató 8 százalékot ért el

 – figyelmeztetnek az előrejelzésben.

A 2025-ös alappálya becslésük szerint a beruházások alapvetően élénkülnek, 1,5 – 1,7 százalékponttal hozzájárulva a GDP növekedéséhez. Tekintve azonban, hogy a korábbi évek támogatott hitelprogramjai – mint a Baross Gábor Hitelprogram vagy a jegybank Növekedési Hitelprogramja – milyen sikeresnek bizonyultak, a Demján Sándor Program további lendületet adhat a gazdaságnak, vélekednek.

A kedvezőbb általános alappálya, s a bejelentett nagyberuházások mellett a program addicionális hatása elérheti a GDP arányos 0,4 - 0,7 százalékot – ezzel a beruházások GDP-hez való hozzájárulása elkezdene felzárkózni a korábbi fellendülési időszakok átlagához. Ez azt jelenti, hogy a Demján Sándor Programban bejelentett 1400 milliárdos összeg 20 – 40 százaléka kell, hogy 2025-ben lecsapódjon a kkv beruházásokban - s a multiplikátorhatásból fakadóan megmozgatott kkv forrásokkal is számolva, ennél kisebb arány is elegendő lehet.

Kép: Economx

A megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedések a tervek szerint nem csak a kereslet, hanem a kínálat bővülését is támogatják, elősegítve a lakás- és albérletárak árrobbanásának lassítását. A Nézőpont várakozásai szerint a Vidéki Otthonfelújítási Program – a korábbi sikeres tapasztalatokból kiindulva – százmilliárdos nagyságrendben támogathatja a lakásfelújításokat, míg az önkéntes nyugdíjpénztárakból 300 milliárd forint áramolhat a piacra. Ha az önkéntes nyugdíjpénztárakból beérkező összeg 10 százaléka, míg az Otthonfelújítási Program 70 százaléka a reálgazdaságban csapódik le jövőre, az is 100 milliárd forinttal, 0,12 százalékponttal emelheti a 2025-ös GDP-t. A további keresletet élénkítő intézkedéstől jóval mérsékeltebb hatást várnak, viszont a kínálati oldalon a 200 milliárdos keretösszegű Lakhatási Tőkeprogram jelentős hozzájárulást jelenthet az építőiparban a Nézőpont Intézet szerint.

Kapcsolódó