Miközben azzal senki nem vitatkozik, hogy minél elterjedtebb a szélessávú internet használata, annál nagyobb az egy főre jutó GDP aránya, a hazai digitális ökoszisztéma számos kihívással néz szembe összességében és az egyes szegmensek esetében is egyaránt, mutatott rá Kelemen Gábor. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. digitális üzletágvezetője a Vidék Konferencia 2024 rendezvényen ismertette az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexében (DESI) elfoglalt magyarországi helyezéseket, és ebből kiderült, hazánk az uniós sorrend legvégén szerepel.
Nem túl fényes, de 2015 és 2022 között Magyarország legjobb összesített eredménye a 20. helyezés volt, 2021-ben 23., 2022-ben pedig 22. lettünk. Ha a szegmenseket nézzük, akkor láthatjuk, hogy a digitális infrastruktúra terén vagyunk a legjobbak, igaz, a középmezőnyben elfoglalt helyünk folyamatosan csökken (2020-ban a 7., 2021-ben 12., 2022-ben 13. voltunk). A legaggasztóbb mégis csak az, hogy a digitális készségek területén folyamatos a romlás, míg a vállalatok esetében pedig alig-alig tudunk ellépni az utolsó helyről. Ide tartozik, hogy az állam sem lehet büszke magára, az elmúlt évek legjobb helyezése a 21. hely volt.
A helyzet a DESI jelentés óta sem sokat javult. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által kidolgozott ITC Development Index 2024-es rangsora is a hazai digitális ökoszisztéma lemaradását mutatja.
Az utolsó öt helyezett az ICT európai listáján:
- Románia: 87,6 pont
- Magyarország: 87,4 pont
- Portugália: 87,4 pont
- Szlovákia: 87,1 pont
- Görögország: 86,5 pont
Az ENSZ szakosított intézete által közzétett indexet szabványként használják a kormányok, a szolgáltatók, a fejlesztési ügynökségek, a kutatók a digitális szakadék mérésére, és alkalmas az országokon belüli és országok közötti összehasonlításra is. Egyébként Csád szerepel az utolsó helyen, 21,3 ponttal, és egyedül Kuvait éri el a maximális 100 pontot.
A hazai digitális gazdaság súlyát jól mutatja, hogy folyamatosan csökken az info-kommunikációs-szektor (IKT) nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékben (GVA) elért részesedése. Amíg 2017-ben még 7 százalék volt az ez arány, 2022-ben 6,7 százalékra csökken, igaz, a forintban kifejezett érték legalább növekedett, 2022-ben 3780 milliárd forint termelt az IKT-szektor, 2017-ben ez még csak 2320 milliárd volt, és 2021-ben lépte át először a háromezermilliárdos (3280 milliárd forint) éves álomhatárt.
A szektor azért is fontos, mert ahogy arra Kelemen Gábor is rámutatott,
az ágazatban foglalkoztatottak száma az elmúlt 14 évben több mint 50 százalékkal növekedett;
2022-ben a közvetlenül az IKT-szektorban foglalkoztatottak száma 253 ezer fő volt, közvetve az ágazatban pedig 682 ezer főnek biztosított munkát, így közvetve vagy közvetlenül a magyar foglalkoztatottak 19,9 százaléka dolgozott a területen.
A miniszter ítéletet mondott a kormány támogatási politikájáról
Navracsics Tibor - ahogy mondani szokás - nagyot ment: nemcsak arról értekezett, hogy a magyarok nehezen tudnak élhető országot teremteni, de megkérdőjelezte a kormányzat vállalkozás támogatási politikáját, holott előtte a minisztertársa azt mondta, négyezer milliárd forint érkezik jövőre a gazdaságba. Kattintson a legjobb mondataiért!Nemzetgazdasági szempontból is fontos lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a digitális gazdaságra. A Századvég készített több előrejelzést is az IKT-szektor szerteágazó hatásainak figyelembevételével. Úgy látják, hogy organikus fejlődés esetében 2024-ben a GVA 18 százalékát adná a digitális gazdaság, 1207 milliárd forintot generálva,
és 2030-ra eljutnánk a 21,8 százalékra, 2104 milliárd forintig.
Amennyiben ez nem sikerül, már idén sem érjük el a tízezermilliárd forintot (a GVA 15,8 százaléka), és a pesszimista várakozásoknak megfelelően 10,8 százalékra csökken a digitális gazdaság teljesítménye.
A Századvég optimista becslése szerint, erőteljesebb technológiai diffóziót feltételezve 23,3 százalékra nőne a digitális gazdaság részesedése, és ezt is jelentené, 1449 milliárd forinttal több lenne a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték.